Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február
1956-01-31 [1071]
, . , /A' élsö iV-iZ légkörös/ ". . « n.3 általános egyenlő, közvetlen és titkos választőjo ; alapján mjfiYÜlagaíicfct nomzotgyii-.es most a magyar nép nevében és megbízásából meg il. kot ja azt az állas formát, amely .;. nemzet akaratéinak és érdekeinél legjobban megfelel, a nagyér köztársaságot, A köztársaság polgárai számára biztositja az omb r természetoc és elidogenithatetlen jegeit,: magyar nép számára : rendezett együttélés.g o más népekkel való békés együttműködést. Az állampo: gárok természetes és elidegenithete t1 en jogai, különösen a személyes szabadságjog, az -elnyomatástól, félele tői éa nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szál n yilvánitésa, a vallás szabad gyakorlása, az egyeeülésiés gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog, a részvétel joga- az állam és önkormányzatok életének irányításában. Ezektől a jogoktól egyetlen állampolgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül. . ." Ki beszélhet ma személyes szabadságról? Legfeljebb börtönön kivül élő [ lehet beszélni, azpkról, akiknek dolgozniol kell, hegy eltartsák a nem dolgozó kommunista funkcionáriusokat• Ki beszélhet elnyomatástól, félelemtől, és nélkülözéstől mentes emberi életről, olyan államban, amelynek célja az elnyomatás és a nép félelemben tartása, ahol a nélkülözés megszűnését mindig a következő ötéves terv befejezésé utáni időiére ígérik, előre tudva, hogy nem lesznek képesok a zt megtörténi. Hogy lohotno a gondolat és vélemény szabad rryilvánitáséról beszélni abbén az országban, ahol épen most törik kerékbe a kétségkívül tehetséges írók , u , , akiknek volt bátorságuk meglátni, hog v az igazi forradalmi progresszió 'független a kommunizmustól és épen ott tor előre, ahol szabadság van. Vagy emiitsom az egyesülési és gyülekezés, jogot, arait a köztársasági alkot mány biztosit m inden állampolgárnak. He' megkisőreIheti bárki is a lakosság 99 százalékát kitevő elégedetlen polgárok közül, hogy sorsának javitás éra pártot szervezzen, vagy népgyűlés h ivjon ősszé az összeesküvés vádjának veszedelme nélkül? A kommunista diktatúra leegyszerűsítette a belpolitikát. Nem kall demokratikus pártokkal tárgyalni, nem kell i népakarattal számolni a belpolitikai . . , És igy megy tovább mindazokon o jogokon, amelyeket a köztársasági alkotmány biztosit a magyar parasztnak, munkásnak és polgárnak. Ugyan ki építhetne ma a tulajdonhoz való jogra , . .Vagy a munkához való jogra ,-miikor egyetlen elégedetlen k ijelentés elég, hogy valaki elveszítse munkáját, Vagy a szabad művelődéshez veié jogra,amikor az egyetemi művelődés osztályfőit ét elekhez van kötve, vagy amikor a világirodalom szelektálva kerül az olvasó elé. Vagy hogyan néznének arra a magyarra, aki azzal állna elő, hogy r észt akar venni az állami és önkormányzat ok éle t ének irány it ás áb on. /^emberekről