Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február
1956-01-25 [1071]
Mondani sem r.-11, hogy a főbiztosság munkája rengoteg nehézségbe ütközött. Elsősorban azért, mert nem volt egyértelmű határozat, ki tekinthető menekültnek. A menekült- ^ kérdés szabályozására viszonylag későn, 1|'51 nyarán terült csak sor, 1951 július 28-án végre megszületett 24 ENSz-tagállam által megszerkesztett és jóváhagyott magállapodás. Kezdjük a konvenció legfontosabb szakaszával, ki tekinthető az egyezmény ezerint politikai menekültnek, A hivatalos meghatározás szerint menekült az a személy, aki olyan események miatt, amelyek 1951 január elseje előtt következtek be, saját országa határain kivül tartózkodik. Amint látjuk, e« rendkívül széleskörű meghatározás.Menedékjog jár mindenkinek, aki nem kalandvágyból vagy pusztán *? jobb megélhetés miatt hagyja el azt az országot, amel/ nek állampolgára. Nézzük meg, mit jelent a gyakorlatban ez a menedékjog ? Általában ugy határozhatjuk meg, hogy a menekültnek a befogadó országban ugyanazok a jogok vannak biztosítva, mint bármely külföldinek, még pedig ugyanannyi, mint a legtöbb kedvezményben részesülő külföldi állampolgárnak. H 0 g< ez lehetővé váljék, azt is kimondja az egyezmény, hogy a befogadó ország - esetleg külön nemzetközi hatóság - útlevelet tartozik a menekült számára kiállítaniEz az uti-okmány szabad közlekedési lehetőséget biztosit. Az egyezmény szerint - amelyet az aláiró államok külön-külön törvénybe is iktattak - a menekültet: származása, nyelve, régi hazája vagy vallása miatt semilyen tekintetben sem szabad hátrányban részesíteni. Igen fontos szabály oz is, hogy reá nem vonatkoznak azok az esetleges mgtorló rendelkezések, amelyeket régi hazája állampolgáraival szemben foganatosítanak. Tehát nem terjed ki a menekültre háború esetén az internálás, a vagyonzár lat, stb. A menekült ingatlant és ingóságokat éppuá y szerezhet, mint a befogadó ország állampolgárai. A törvény előtt szintén teljes s jogegyenlőség. Ugyanazok a szakszervezeti jogok illetik a menekültet, mint bármely más nyugati munkavállalót. Igen fontos passzusa az egyezménynek az is, hogy a hazai oklevél vagy diploma a befogadó országban is érvényes, amennyiben a végzettség megfelel a belföldi vizsgáknak. Hogyan állunk a 1agfontosabbal, a munkavállalás lehetőségével ? A konvenciót becikkelyező államok ebben a vonatkozásban is ugyanannyi jogot biztosítanak a menekültek számára, mint-saját állampolgáraiknak. Szabadon vállaira tnak tehát munkát, folytathatnak bármilyen kereső foglalkozást. Arról is intézkedik az egyezmény, hogy a menekült a megfelelő általános szabályok szerint megkaphassa a befogadó ország
