Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-25 [1071]

Kedves -munkáshsllgaitŐÍm ! Azokban az országokéen, ahol a szakszv.::v«z-3tok valóban a dolgozókat képviselik, a szakszerve­zeti szarveket azért szokták időnként'csszchivni, hogy megtórgyal­j ák, miké peri lehetne nagyobb munkabérekét'kiBrcolni. a munkaidőt csökkenteni, a munkaieltételeket javítani. Mióta a kommunisták erőszakkal magukhoz ragadták a hete Inat, a szakszerv ze t legfőbb szerve időnként azért szokott összeülni, hogy megtárgyalják, m • *­lehetne a munkások vállaira ujabb terheket rakni, miként lőhetn^ ­termelést fokozni,a minőséget javítani, az állam bevételeit növel­ni anélkül, hogy a dolgozóknak-akár egy szelet kenyérrel többet jut­tatnának. Ez igy van Magyarországon. A kommunista álszakszervezctek soha sem közvetlenül, • hanem m .nőig csak közvetve akarnak a dolgozók helyzetén változtatni. Közel tiz esztendő óta azt prédikálják a mun­kásoknak, jólétük nem azzal emelkedik, ha magasabb munkabért kapnak, hanem ha többet termelnek. Ennek a magyarázatnak az az előnye, hogy a termelési eredményekot mindig keveselni lehet, és azzal -lohe t ma­gyarázni az alacsony bérekot, a drágaságot, a közszükségleti cikkek­ben mutatkozó hiányokat, hogy e munkások nem termelteke leget, nem használják ki a munkaidő másodperceit, nem takarékos kodnak az anyag­g il 9 sok a selejt, 1 sok a lógás és igy sorolhatnám szinte végtelenségig A szerencsétlen dolgozók, ha : hangya szorgalmával telj köteles­ségüket, és az őrangyalok figyelmével ügyelnének minden munKa dar ab re. akkor sem kapnának többet, mert munka JUK eredmény ét vagy egyszerűen elviszik az országból, és elkótyavetyélik a szovjet politika cél''.;, érdekéber, vagy pedig olyan befektetésekre fordítják, amelyekből . . . a munkásságnak nitc semmi haszna. Igy azután elérték azt, hogy a mun­kások elkeseredett közönyt, közömbösséget., sót ellenállást tanusita­r. ak a kizsákmányoló rendszerrel szembon. A SZOT VIII. ülésének legfőbb célja épen most az volt, hogy k idolgozza azokat a módszereket, amelyekkel az ipari dolgozókat az 1956-os terv teljesítésére és a nagyar ipari termelés elmaradottságá­nak felszámolására buzdítják, ahogy Rákosi mondotta, miként lehet az elmaradottá ágból'minél gyorsabban kikerülni. Szerinte a magyar ipar elkényelmesedett. Az ipari technika- színvonala nem fejlődik kielégi ­tőon. A magyar ipar gyártmányai ke... szerütlenok. Baj van az exportra gyártott cikkekkel is, mert drágán, anyagpazarlással- és nem tetsző-' tós kivitelben készülnek. Az állam kénytelen a külföldi megrenddők­n..k az-árakból hatalmas engedményeket adni,hogy egyáltalában ola-a. os azokat. De ugyanakkor állandó le-maradás*' van. . az él tazinv ora 1 • . . Ezeknek a faladatoknak a megoldását kívánjak rendezni. Rákosi beszédében azt mondotta, hogy ezeknek a feladatoknak megol­dáséhoz komoly fordulatra van szükség .Nem lehet egyszerűen az eddigi munkának, az eöeigi munkaver se nynek, munkamódszer átadásárjai" e foly­tatásával változtatni 0 magyar ipari termelés súlya, válságán. Ezek a szavak súlyos be isme rést tokárnak, kkm k vosebbról v-n szó, mint

Next

/
Thumbnails
Contents