Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-24 [1071]

*<z 1955-ös beszolgáltatást drákói szigorral hajtották végre. Legjobban a vidéki kenyérhiány bizonyltja ezt. 1956-ra a kormány még erőszakosabb, még kíméletlenebb eszközök alkalmazását tervezi* Az előirányzat értelmében 1956-b^n 7.5 százalékkal kell a mult évihez képest fokozni a beszolgáltatást. & kormány a mezőgazdasági termelés növelését 3 százalékban állapította meg, s igy joggal vetődik fel a kérdés, hogyan képzeli a rezsim a termelés fokozását, amikor ennek érdekében - .amint azt a beruházási tételek bizonyítják nem szándékozik áldozatokat hozni. Még ha a termelési tervek meg is valósulnak, a beszolgáltatás jdval nagyobb mértékben fog nőni, mint a termelés. Más szóval a kormány az eddiginél is kevesebb terményt hagy meg a parasztnak. Igy azután Uéö-ban könnyen megeshetik, hogy már novemberben sem lesz kenyér falun, vagy talán még korábban Is jelentkeznek majd kenyérellátási zavarok. A beszolgáltatás növelése mellett a másik aggasztó jelenség a kollektivizálási program feltámasztása. Ez ismét aláássa a jogbiztonságot a magyar falvakban, s bénitólag hat a termelésre. Az uj ötéves tervnek azonban mégis van egy uj vonása. Ez a külkereskedelmi politikában mutatkozik meg a legnyilvánvalőbban. Az uj terv a Magyarországra ás a többi rab országokr- húzott kény szer zubbony következtében teljes Összhangban van a szovjet tervvel, s a Szovjet világuralmi céljait szolgálja. Kitűnik ez Gerő novemberi beszédéből is. Gerő annakidején az uj tervet mint az ujtipusu nemzetközi munkamegosztás példáját ünnepelte és azt állította, hogy szilárdabb alapokra helyezi Magyarország függetüe nségét. Mint mondotta, Magyarország ezentúl minden fontos nyersanyagot a kommunista államokból és nem a nemzetközi piacokról szerez majd be. Ez természetesen nem a függetlenség utja, hanem éppen ellenkezőleg, a függőség fokozását jelenti. Magyarország az ilyen külkereskedelem mellett teljesen kiszolgáltatja magát a szovjet blokk államai, s elsősorban a Szovjetunió kény o-kodvének.