Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február
1956-01-23 [1071]
Bálint gazda bevezetőben elmondotta, hogy a parasztember a meragazdasági munkák miatt csak télen Jut a művelődéshez és ezért nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló Időben föltétlenül hasznos" könyvöket olvasson ol, Megjogyozto, hogy mlndon valamirevaló államrendszer elsőrendű kötelességének tekinti az általános népművelődéi olőmozditását, majd igy folytatta: ^Hallatlanul fontos ennak felismerése, hogy az államhatalom nem él-^ vissza hatalmi holyzotávol a népmüvolődést illetően. Lort ha igen, akkor az állampolgárokra rendkívül kényes s föladatok hárul ma. .w« áéízük csak, miről 1-het felismerni egy államhatalomnak azt a törekvését, hogy az általános művelődés természetes fejlődését re :ggá tolni igyekszik. Hrgyon sok ísm ->rtotő j olo van önnek, mégpedig olyan ism~ rtotő j elek, amelyeket feltétlenül é^zro kell v?nnie mindenkinek, még a legeldugottabb falucskában i^« Az első éj legbiztosabb, ha. az államhatalom feltűnően beavatkozik már a "falusi álomi é:kolák ügyeibe 1 >. A má.odik, ha az államhatalom megbízott ügynökei ellenőrzik, mit prédikál a pap a templomban. A harmadik a sajt\, cenzúra, amit talán nem mindenki vesz észre, de feltétlenül mindenki észreveszi akkor, ha a cenzúra kiterjed a magánlavolozésre :;. A negyedik, ha az államhatalom könyvokot ugynovozott indoxro toszr, vagy osotlog ol is égeti azokat. Az ötödik, ha az államhatalom láthatóan beavatkozik a fölsőbb iskolák ügyelbo, ha korlátozza vagy osotlog töljogon megsemmisíti a tanszabadságot, ha megvonja az egyetemek autonómiáját, ha korlátozza, vagy éppen irányítani akarja a tudósok kutatásait és végül ha már abba is beavatkozik, hogy mit Írjanak az Írók. Ahol ezek'a jelenségek megfigyelhetők, ott baj van, mégpedig Igetí nagy baj» Ilyen esetbon mindenkinek tudomásul koll vennio, hogy olyan rondszer t. torolja a hatalmat, amo ly nom birja el a kritikát. Sz pedig óriási voszélvt rojt magában, egyszerűen azért, -. • rt az Igazság és a jó^zándék nm; fél e kritikától* Ilyen oaottaii tudomásul koll vennünk, hogy olyanr ondszerb >n élünk, amely ö 3szof érhetőtlan a műveltséggel fs a tudománnyal, tehát következésképpen müvelo11 enségr0, magyarán szólva, butaságra épül* Ez még aggasztóbb, m: rt holtbiztos, hogy az ilyen rondszer 'előbbutóbb romlásba dönti az országot. Fölmerül a kérdés, mi a teendő abban az esetten, ha már az egyszerű falusi ember is felismeri, hogy olyan rendszertan élünk, amoly áltudományt és pártositott műveltséget nyújt, falán az, hogy elzárásunk és mindent vi2 jzsutasítsunk, amit az ilyon