Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-09 [1071]

Hónapok óta különös' vita folyik az c-raerikai ég a szovjet kormány között, líinasén semmi köze * két hatalom kö­zötti általános nézeteltéréshez világpolitikéi kérdéseket il­letően. Ebben ez esetben ugyanis Oroszország nem saját birodal­mi érdekeit védi, mégcsak nem is s világkommunizmus ügyét, A Szovjetunió ezúttal a moszkvai görögkeleti patriarchátus elő­hrrcosnként lép fel. A vita lényege igy foglalható össze: A szovjet kormány nem .engedi meg, hogy n rendszerint Moszkvában székelő &m©ríkái katolikus pap szovjet alattvalók lelkigondo­zását intézze. Tevékenysége csak külföldi diplomatákra szorít­kozhat. Ugyanakkor visJaont a szovjet kormány igényt t^rt arra, hogy a moszkvai görögkeleti egyház exsrchája az Egyesült Álla­mokban, aki szovjet állampolgár, vallási kérdésekben fennható­ságot gyakoroljon amerikai állampolgárok felett. Az amerikai kormány mindeddig nem volt hajlandó eleget tenni ennek a követe-, lésnek, Amerikában az orosz görögkeleti egyház, amelynek csupán • kis része áll Moszkva fennhatósága alatt, természetesen korlát­lan szabadságot élvez mind a vallás fakorlát, mind saját társa­dalmi tevékenysége terén, éppen ugy, mint a többi felekezet az Egyesült Államokban, összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint az oroszországi görögkeleti egyház, amelynek nem szabad semilyen kulturális, vagy társadalmi tevékenységet ki­fejtenie, A kérdés nem az, vájjon korlátozzák-e a vallás­szabadságot az Egyesült Államokban, hanem az, hogy Oroszország­ban korlátozhatnák-e egy amerikai a-pot vllási teendőinek el­látásában, mig ugyanakkor az Egyesült Államokb'-n egy szovjet pap elláthatja összes teendőit anélkül,hogy hatóságok bármi­képen korlátoznák tevékenységét. S furcsa szovjet-.amerikai egyházpolitikai konfliktus során több diplomáciai jegyzékvál­tásra, került sor mindkét fél között,de a jegyzékváltások eddig nem jártak eredménnyel, A vitába legutóbb beleszólt az Izvesz­tyija is, amely december 18-iki számában azt követeli,hogy Borisz görögkeleti exarohn minden korlátozás nélkül tevékeny­kedhessék az Egyesült Államokban, Az Izvesztyija oly különös­képen támasztja ?lá követelését,hogy megállapításait érdemes idézni,, Először is - irja az Izvesztyija - nem szabad személől téveszteni,hogy az orosz görögkeleti egyház több mint százötven év óta áll fenn «\merikában és mindig olyan személyek álltak az élén, akiket az orosz görögkeleti egyház legmagasabb egyházi Ír tóságai neveztek ki. Az amerikai alkotmánnyal és a kánonjoggal

Next

/
Thumbnails
Contents