Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-09 [1071]

lakossággal. Ózdon a munkásokét arra kényszerítik, hogy saját-^^^ maguk építsék meg a piacteret, ahol az állami üzletek mai u •?";•.. raaron árusítják az élelmiszereket * A rákos hegyi piaaet ingyenes társadalmi munkával helyezték át* Gyár-Sopron megyében 260 km utat építtettek 0 lakossággal. Pesterzsébeten társadalmi munkával építették a 40-es villamos fonalának meghosszabbítását s" a vizvezetékhálózat árkait. Gyöngyös sólymoson társadalmi munkával épitik az autóbuszmegállót, Budapestem pedig a fedett villamosmegállókat. Igy sorolhatnám tovább szinte a végtelenségig. A ,. kommunista költségvetésben az ingyenes társadalmi munka az egyik legjelentősebb tétel. Eddig azonban megelégedtek azzal, hogy a lakosságot propagandával egybekötött enyhébb erőszakkal kényszeritettáá az ingyenmunkára. Most azonban egyes városi tai ácsok már társadalmi munkalapot adnak ki, amelyre rávezetik, ki mennyi ingyenmUnkét végzett, sőt egyes városokban, amint ez Makón is történt, az ingyenmunka tetejébe még külön társadalmi munka megváltás cimén adót is vetnek ki a lakosságra. Mindezek a jelek azt mutatják, hogy a társadalmi munka önkéntes fellegét egyre inkább megszüntetik és kötelező közmunkává teszik. A kommunista állam már nem elégszik meg azzal, hogy napi 8-10 órán keresztül éhbérért dolgoztassa a munkásokat, hogy majdnem ingyen elszedje a parasztoktól a terményeket, h em még azt is megköveteli, hogy az ország lakossága szabad idejeben is kötelező ingyunmunkat végezzen az állam számára, AZ állom pedig óriási jövedelmeiből az utolsó garast is szovjet érdekek szól gálatába állítja. Ezért kell tehát a társadalmi munkát fokozatosan kötelezővé, kényszermunkává tenni. A magyar nép azonban ezen a legújabb kommunista mesterkedéseit is átlát. Tiltakozik a kényszermunka bevezetése ellen és a beruházások összegét a lakosság érdekeit szolgáló célokra követeli a kormánytól.