Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 3. Templomok és kápolnák
mását a budai királyi palota Szent Zsigmond kápolnájának egy mellékoltára számára. Főoltárunk képkeretének csúcsán az isteni szem, a szent kereszt és a Mária monogram szintén beilleszkedik a kép vezérlő gondolatába: a Gondviselés kijelölte népünk útját az ég felé néző nagyjainkon keresztül. A szentély stílusegységéhez szerencsésen alkalmazkodnak az Urbányi Vilmos építőművész tervei szerint készült, gazdag aranyozású faragott stallumok, melyeket a régi, elkopott kanonoki stallumok pótlására Kisteleki István kanonok-plébános adományozott 1937-ben 12 000 pengő értékben. Ugyanekkor került az északi oratóriumba a kis orgona özv. Kneifel Istvánné nagylelkűségéből 4000 pengő költséggel. A MELLÉKOLTÁROK, KÁPOLNÁK A főoltáron kívül még hat oltár szolgál az istentisztelet céljaira: kettő a kapu melletti oldalkápolnában, négy a hajóban. A bal oldali oldalkápolna Szent Istváné, a jobb oldali pedig a Boldogságos Szűzé. A Szent István-kápolna vörös márvány oltára a tabernákulummal igen szép műalkotás. Sélylyei Nagy Ignác püspök emeltette, és szentelte fel 1779. augusztus 19-én.206 A Szent Istvánt ábrázoló carrarai márványszobrot Szász Gyula szobrászművész faragta Prifach József nagyprépost költségére. Sokáig ebben a kápolnában őrizték a Szent István koponyaereklyét, de később más elhelyezést kapott. A jobb oldali oldalkápolnát a Szűzanya tiszteletére szentelték. Az oltárt a kolozsvári Boldogasszony kegyképe díszíti, amelyet Csatári Nagy József volt jezsuita, később gyulafehérvári kanonok festetett 1798-ban. A jobb hátsó mellékoltár Szűz Máriáé. A képen a Szűzanya bemutatja a templomban Istennek a csecsemő Jézust. A szobrok Ábrahámot és Dávidot ábrázolják. A bal oldali, hátsó mellékoltár Nepomuki A Szent István-kápolna
