Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 3. Templomok és kápolnák

A magvető. Dombormű a szószéken

amely minden valószínűség szerint Mes György János tatai uradalmi kőfaragó mester alkotása.204

Egészen különleges varázsa van ennek a szentélynek. Hatalmas arányai (alapja 10 x 13 m), klasszikusan szép főoltára, a háttér művészi kiképzése, a stallumok stílusos aranyozása, s az egész falfelület vörös márvány burkolata megragadják a nézőt. Az összbenyomás ünnepi és vonzó. Itt nyoma sincs a klasszikus empire formai hidegségének. A vörösnek és az aranynak színösszhangja, a rokokó domborművek mozgalmassága, a párkányzatok barokk angyalkái, s az arányos virágfüzérek nem a stílusegyveleg kielégítetlen élményét, hanem valami ünnepi otthon hangulatát keltik bennünk. Ünnepi és otthonias, mert a Legfölségesebb otthona, s benne a tiszta, ünnepi lélek is otthon érzi magát.

A szentélyből a sekrestyébe egy-egy ablak nyílik, melyeket eltakarnak a püspöki, illetően káptalani stallumok. Ez is bizonyság arra, hogy a templom eredetileg nem püspöki, hanem plébániai templomnak készült.

95