Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 3. Templomok és kápolnák

A székesfehérvári ásatások (1862)

s Milassin kertet telepített föléje. A múlt században négyszer végeztek itt ásatásokat: 1848-ban Érdy János, 1862-ben, 1874-ben és 1882-ben Henszlmann Imre. A legnagyobb szabású és legeredményesebb ásatást Hóman Bálint kultuszminiszter kezdeményezésére és támogatásával 1935-37-ben végezte a Műemlékek Országos Bizottsága. Feltárták a bazilika egész alapfalrendszerét a kápolnákkal együtt. Óriási anyagi áldozattal és tudományos szakértelemmel napfényre juttatták a királyok és országnagyok sírhelyeit. A bennük talált csontmaradványokat - külön ládikákba gyűjtve - egy hatalmas kriptába helyezték Szent István koporsójának közelébe. Halottak napján a vallásos fehérváriak kegyelettel állnak meg, és imádkoznak a drága nemzeti gyászhely előtt... A feltárt romok közt talált sok remek faragványos kőből megalkották a Romkerti Múzeumot.179 Külön értéke ennek a mauzóleum, melyben Szent István koporsója van kiállítva. A mauzóleum falait Aba-Novák Vilmos művészi seccói, az ablakokat Arkayné Sztehló Lili motívumokban gazdag üvegfestményei díszítették. A háború alatt ez utóbbiak tönkrementek, Aba-Novák seccóit - amelyeknek festékanyaga valami kísérleti anyag lehetett, és helyenként erősen megfakult, barbár kezek 1948-ban eltüntették a mauzóleum falairól.180

85