Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 11. A püspökség és a püspökök működésének történetéből

915 Diarium Soc. Jes. 1734. június 21. „Confession Syntaxistarum et Grammatistarum... inter tubas et timpanas ingressum habuere."

9,6 Werner Adolf: A székesfehérvári főgimnázium története. A főgimnázium értesítője 1893- 94.

917 Weiser Fridrich: Dia Marianischen Congregationen in Ungarn... Regensburg stb., 1891., 24.

9,8 Weiser Fridrich: i. m. 148.

919 Diarium Soc. Jes. 1738. február 2. A Gyertyaszentelő ünnepséget már a kongregáció rendezte. A bejegyzésekből kiderül, hogy 1737-ig nem volt Mária-kongregáció városunkban.

9211 Lásd: Werner Adolf: i. m.

921 Diarium Soc. Jes. III. 1740. szeptember 5.

922 „S zengni nyelvén nemzetünknek Kezde kobzom verseket; A derék váras, Királyink Régi víg és gyász helye, (Fájdalommal mondom) újult, Szívem újult nekem is. Elmenénk a kis Gajához, S énekeltünk csendesen." Virág Benedek: Reseta Jánosnak... tanítványomnak. Magyar prosodia és Magyar írás. Budán, 1820. 7.

923 Kéziratát a székesfehérvári püspöki levéltár őrzi.

924 Ő maga is írt egyházi éneket „Könyörgés a Szűzanyához" címmel. „Ne nézd bűneinket, Hanem hozzád könyörgő s hív őseinket!"

925 Ányos versei csak jóval halála után jelentek meg Bécsben, 1797-ben. Életében csak néhány magasztaló ódája látott nyomdafestéket.

926 Benyákra vonatkozóan lásd: Lauschmann i. m. és Károly János: i. m. 225.

927 Benyák Bernát mellett, kinek be nem vallottan a magyarosítás volt a fő bűne, gerincesen kiállt a belvárosi plébános, Vájlánd Ferenc is, sajnos eredménytelenül. De a Benyákok és Vájlándok szívós ellenállásának, magyar kiállásának meg is volt a gyümölcse: az 1790- 91. évi országgyűlés törvényben mondta ki, hogy a magyar nyelvet a gimnáziumokban tanítani kell. (Lásd: Finánczy E: A magyarországi közigazgatás története Mária Terézia korában, Bp., 47-49. és Kisbán: i. m. 308. Ennek fejleménye volt a nova ratio educationisnak az a rendelkezése, mely megtiltja a magyar nyelvben járatlan tanuló felvételét. Lásd: Kisbán M.: i. m. 308.

928 Gesamt - Monarchie = összmonarchia, nagymonarchia

929 Werner Adolf: i. m. Megemlíthetjük Minikus Vincét is, aki 1853 körül tanította a magyar irodalmat. „A magyar nyelv és irodalom kezelése a gymnasiumoknál" címmel tanulmányt is írt az 1853. évi iskolai programban. Moenich - Vitkovich, 500.

930 Szabad, s Királyi Székes- Fejérvár Városában a Nő Nevelő Intézet megnyitása ünnepén beszéd Farkas Ferenc nagyprépost Mind-Szent Havának4-iknapján 1842-ik Esztendőben. Székes-Fejérvár, Számmer Pál nyomda.

931 SzfvPL No. 322.

932 Alapítólevél közölve: Károly János: i. m. II. kötet 395-396., 701.

933 SzfvPL No. 322.

934 SZVL Városi Tanácsi iratok 526/1861. SzfvPL No. 322.

935 externátus = kintlakó, bejáró növendékek számára alapított iskola

936 Az egyháziak közül elsősorban Grubanovits Zsigmond nagyprépostot és Szegedy Pál kanonokot kell megemlítenünk. Az előbbi könyvtárát és 2000 forintot, az utóbbi 1600 forintot adományozott. 1916-ban az intézet könyvtára Károly János nagyprépost főként történelmi kiadványokban gazdag könyvtárával gyarapodott. Ma 12 000 kötetet számlál.