Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
I. FEJEZET (KOVÁCS ELEONÓRA) - Szarka Géza életútja, munkássága és írói hagyatéka
6 A rehabilitációra vonatkozó dokumentum, valamint a korábbi Szarka Géza által írt rehabilitációt kérelmező levelek megtalálhatók a hagyaték személyi anyagok elnevezésű egységében. SZVL, F. XIV. 21. Szarka Géza irathagyatéka. 7 Levél Szabó Ferenchez, Rómába, 1971. január 21. SZVL, F. XIV. 21. Szarka Géza irathagyatéka. 8 A Fütyöl a bánya című regénye írásakor levélben fordul Pálos Antal pusztavámi plébánoshoz, hogy egy tragikus bányavonat szerencsétlenség körülményeiről érdeklődjék. 1969. október 8. SZVL, F XIV. 21. Szarka Géza irathagyatéka. 9 Novellistaként 1947-ben „Élni kell" című elbeszélésével a Magyar Művészeti Tanács országos novella-pályázatán dicséretet nyert. 10 E munkája címe „Beethoven és a takarodó". 11 Elképzelhető, hogy e regény kiadásáról is szó volt. Szarka Géza iratai között fennmaradt egy hozzá érkező 1957. november 19-én kelt levél, amelyben egy, a Magvető Kiadónál a Vidám Könyvek sorozatban kiadandó regényről esik szó. Ez - már csak a vidám téma miatt is - valószínűleg a Zöld vonat lehetett. (A levél aláírása nehezen kivehető.) Egy másik levél, amely a Magvető Kiadótól érkezett csakugyan említ könyvkiadással kapcsolatos tárgyalásokat, de ez sem nevezi meg, hogy melyik műről van szó, így csak valószínűsíthető, hogy a Zöld vonat lehetett. 12 Az egyke esetében néha elveti a sulykot, amikor a Halálos tavasz című Zilahy regényből készült filmről írt kritikájában megjegyzi, hogy a két főhős - akiknek filmbeli magatartása nem elfogadható, s lélektanilag is ellentmondásos számára - egyke. Fejérmegyei Napló 13 A színmű 1968-69 körül keletkezett, erre utal egy, a Pécsi Nemzeti Színházhoz írt levél, amelyben említi, hogy 1969 áprilisában kapta vissza kéziratát a színháztól, s felajánlották számára, hogy újabb munkáit is szívesen lektorálják. 14 Levél Rónay Györgyhöz 1969. október 7. SZVL, F. XIV. 21. Szarka Géza irathagyatéka. 15 E munkája 1965 júniusára már elkészült, erre utal egy levél, amelyet a Veszprémi Nemzeti Színház igazgatójához küldött, s amelyben említi, hogy a mellékelt darabról (Fekete szivárvány) véleményt, bírálatot kér. u E darab érdekessége, hogy a Pécsi Nemzeti Színháznál próbálta elhelyezni, bemutattatni. Ez ügyben segítője Horváth Jenőné, Jászai Jolán, az azóta országosan ismert Jászai Mari rokon volt, aki rokoni kapcsolatban (bérmakeresztanya) is áll a Szarka családdal. Segítsége azonban - bár ígéretet kaptak a bemutatásra - sajnos nem hozott sikert. Szarka Géza levélben kér információt erre vonatkozóan a Pécsi Nemzeti Színháztól, 1970. november 20-án kelt levelében, amelyből kiderül, hogy drámáját Büky Géza álnéven küldte el, s aláírásként itt is ez a név szerepel. E témában Jászai Jolánnal való levélváltása szintén megtalálható: SZVL, F. XIV. 21. Szarka Géza irathagyatéka. 17 Levél Rónai Ferencnéhez, 1970. március 4. SZVL, F. XIV. 21. Szarka Géza irathagyatéka. 18 Ugyanebben a levélben tesz említést arról, hogy számos levelet őrzött már klasszikussá vált szerzőktől - Babits, Móricz, Kosztolányi, Aprily, Mécs - ám ezek az egyébként nagy becsben tartott levelek az 1944-45-ös háborús események közepette, akárcsak kéziratai egy része megsemmisültek. 19 A 11. jegyzetben említett levél. 20 Erre vonatkozó feljegyzések szerepelnek fiának, Szarka Lászlónak édesapjára vonatkozó visszaemlékező feljegyzéseiben is. SZVL, F. XIV. 21. Szarka Géza irathagyatéka. 21 Felesége visszaemlékezéseiből, SZVL, F. XIV. 21. Szarka Géza irathagyatéka. 1940. II. 20.