Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 7. A fehérvári polgárok hitéletéről
mégsem mellőzhető, hiszen az egyszerű emberek tízezreinek akkor jóformán kizáróan az imakönyv és a kalendárium volt olvasmányuk. Bíró Márton imakönyvében - melyet bizonyára városunkban is sokan forgattak - Magyarország a litániában is szerepel, „Az ünnepek szenteléséről" szóló fejezetben pedig behatóan foglalkozik a magyar szent királyok érdemeivel.502 Az imakönyvek Kissé részletesebben kell megvizsgálnunk a fehérvári hívők fő lelki és szellemi táplálékát: az imakönyveket. A fészekrakó embernek, mint amilyen az újjáépülő török utáni, „második Fehérvár" embere volt, szabad ideje jóformán csak a templomban van, no és esti lefekvés előtt. Ilyenkor ha a templomban az eltörődéstől el nem alszik, - szinte testi-lelki boldogság számára belemenekülni az imakönyv csendjébe, bölcs eligazításaiba. Általában alig szokták mérlegelni az imakönyvek hatását a hívek szellemiségének, erkölcsi magatartásának alakítására. A telepes németek magukkal hozták az anyaországukban használt imakönyveket... Ezekben a kegyelmi élet gyakorlásához szükséges imákon kívül tág teret kaptak a segítő szentek, a „Nothelferek",503 mint Szent Sebestyén, Szent Vendel, Rókus, Tádé, Rozália, stb. akiknek tiszteletét ezek, az imakönyveiken nevelődött német telepesek gyökereztették meg városunkban. A Szent Sebestyén-kápolna, Szent Sebestyén-templom, a Vendel-szobor, Vendel-kápolna, a Donát-kápolna alapítása, illetve felállítása a német telepesek időszakára esik. Padányi Bíró Márton többször idézett imakönyve a leghatásosabban terjesztette a plébániánk területén ma is érzékelhető erős Szentháromság-kultuszt,504 18 fejezetben a leggyakorlatiasabb módon neveli és igazítja Istenhez mint pátriárka gyermekeit, buzdítva és korholva, szigorral és szeretettel. Nemzeti betegségünknek, a káromkodásnak (szitkozódásnak) leküzdésére külön fejezetet szentel „toldalékképpen" és megállapítja, hogy a „marhák döglett veszedelme" nemigen régen van Magyarországon, ennek oka pedig az iszonyú káromkodás, „mert leginkább fölgerjed az Istennek haragja bosszúállásra a káromkodásért".505 Ezért az ember, ez „az alávaló, büdös edény, ez a büdös mag" térjen meg, és kövesse a szentek, elsősorban Szent Vendel példáját.506 Ezek az imakönyvek Fehérvár katolikus lakosságának nemcsak lelkét és jellemét formálták, hanem nemzeti öntudatát is kifejlesztették. Az iskola mellett ezekből, meg a templomi prédikációkból merítette a magyar múlt, az ősi város múltjának ismeretét és megbecsülését. így az imakönyvek fontos szerepet