Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
I. FEJEZET (KOVÁCS ELEONÓRA) - Szarka Géza életútja, munkássága és írói hagyatéka
Elnémult ajkak. Regény. Irta: SZARKA GÉZA. (Pallas R. T. kiadása Budapest, 284 oldal.) 192». december 25 f«|>rwi A címlap rajza: fatörzs, kopasz ágak és rajtuk egyetlen zöld levét. A fa alatt, a földön elszáradt levelek A fa az egy miatt elrúgja 8 többi levelét. Ez a regény az egykéről szól. A regény hőse Bertalan István dokfor, asszisztens a II sz. szülészeti klinikán. Az uj fiatalságból való ember, aki végigharcolta a háborút és végigélte a forradalmak földrengésében az eszmék kártyavárainak összeomlását. Idealizmusát nem vesztette el, hanem az ingatag felszínről egyre mélyebbre ásta be magát oda, hol a végső reállfások és ideálok gyökerei egybefonódnak. Ilyen lélekkel persze nem birta ki Budapestet, ezt .a látszatos, hszug nagyvárost*, az első pályázaton beadta kérvényét és elment Marokházára körorvosnak. Jó helyre került. .Megszökött a látszat és hazugság világából és belejufott az ősi emberi bűnök nyers valósáqába.* Mert Mrrokháza egy kés község, ahol a másodszor te herbe esett asszonyt nyilt utcán faj talannak szidalmazzák, a suhancok gunyverset énekelnek rá és göröngyökkel hajigálják. Első érzése az, hogy megszökik innen. De nem, marad. Végigállja a harcot. ~ A harc megindul. Társai a harc bah: Dani bácsi, a kissé eszelős nyugalmazott postás (egyébként a regény legsikerültebb alakja); Lidi néni, a gazdaasszony, az ötgyer mekes reformá'us tiszteleles : Vas, utolsóig friss, eleven, ötletes, lendületes, legtöbbször robusztos- Látóköre tág, ismeretei meglepők, jártassága az irodalomban, az orvostudományban, a népiélekben iger gazdag. Mindehhez járul művész trnitudáse, mely mint egy soksipi orgona búgja bele magát az embei leikébe. Persze nem minden hangszeren játszik még tökéletesen Disszonancia is akad benne — kevés. Egészben véve egy hatalmas szimfónia nyitányáthallja ki az ember, amelynek legszebb részel még ezután következnek. Szerzőnk azonban nemcsak da lolni tud, de faragni is. Dani bécsi, Lidi néni, Luzsokiné a bába alakjai nem kezdő regényirónak is becsű letére váltak volna. Az egykés parasztok alakjai is sikerültek, az aszszonyok inkább, mint a férfiak. A doktor és Kató mintha nem egészen találnák meg helyüket a reális világban. Főerőssrge szerzőnek a lírai-drámai leirás. Bertalan misehallgatása a szerb határon, Dani bácsi halála, a gyermekjárvány, a Vas Balint karácsonyestje olyan fejezetek, melyeknek olvasásánál szem alig marad szárazon. Heine mondja valahol, hogy a költői vadat a szagáról ismerni meg. Ebből a regény bői is félreismerhetetlenüi árad a művészet, a költészet nemes illata. Van azonban egy nem szerencsés dolog is benne. A címe. Elnémult ajkak — nem fejezi ki azt, amiről szó van, a gyermekeket, akik előbb meghaltak, semmint születtek.____ A Fejérmegyei Napló ismertetése Szarka Géza könyvéről
