Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 4. Temetők és szobrok
4. Temetők és szobrok Temetők A katolikus ember élete két kereszt között folyik le: az egyiket a templomban nyeri el a paptól a szent keresztségben, a másikat a temetéskor a temetőben. Életünkben mi hordozzuk a keresztet, halálunk után a kereszt hordozza nevünket, mint üdvösségünk jele, mint névjegyünk az örökkévalóság kapuján. A temető tehát szent hely számunkra, földi pihenőhelyünk és a kegyelet gyakorlásának megszentelt helye. Hová temetkeztek a belvárosi plébánia hívei az idők folyamán? Szinte bizonyos, hogy a legrégibb temetőnk a Szent Péter és Pál-plébániatemplom körül volt. A középkorban általában a templom körül temetkeztek a hívek („cinterem"), de van írásbeli feljegyzésünk is legrégibb temetkező helyünkről. 1478-ban Székesfehérvár tanácsa, hogy a Szent Péter-templom körüli temetőt megnagyobbíthassa, két Szent Miklós-káptalani kanonok házát, melyben a plébánia kanonok lelkészei laktak, kisajátította, és kárpótlásul kiutalta nekik Dóczy Orbán házát, mely kissé távolabb, de szintén a Szent Péter utcában állt. Ezt a házat is mentesítették mindennemű adótól. A temetőt így nevezi az oklevél: „Coemeterium dictae Ecclesiae nostrae Parochialis (intra muros civitatis)". („A mi plébániának nevezett egyházunk temetője (a városfalain belül).'TM9 Márpedig ha Mátyás korában nagyobbítani kellett temetőnket, akkor az régesrég használatban volt, valószínűleg már a Géza-féle templom vagy kápolna idején. A Hosszú temető (Longum), másként: Szentháromság temető (Sancta Trinitas) a Palotavárosban terül el, és a török utáni Fehérvár legrégibb anyakönyvi bejegyzéseiben már szerepelt, („extra Portam Palotensem 1696." - „Ad SSS. Trinitatem."290) Az 1817. évi Canonica Visitatio megjegyzi: olyan messze van ez a temető, hogy a város némely pontjáról az oda-visszaút 7 negyedórát is igénybe vesz. 1790-ben ki kellett bővíteni.291 Kápolnája már 1744-ben állt. A jozefinista korban ezt a kápolnát is be akarták zárni, de Séllyei Nagy Ignác püspöknek sikerült nyitva tartását továbbra is biztosítania. Rendszeresen csak 1744 óta temetkeznek ide a belvárosi hívek. Ez plébániánk házi temetője. Földhalomba épített kriptasora, sok faragott mészkő síremléke régi korok emlékét őrzi. Kápolnájának kriptájában volt eltemetve többek közt Séllyei Nagy Ignác, Fehér-126
