Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

I. FEJEZET (KOVÁCS ELEONÓRA) - Szarka Géza életútja, munkássága és írói hagyatéka

Pedagógusi munkája mellett közéleti szerepet is vállalt. Tevékenyen munkálkodott a város kulturális és szociális életében. Hét éven keresztül titkára a helyi Anya- és Csecsemővédő Intézetnek, s ugyancsak több éven át a Fiatalkorúak Felügyelőhatósága titkára. Utóbbi munkájáért igazságügyminiszteri elismerésben részesült. A Fejér Megyei Napló hasábjain megdöbbentő cikksorozatban számolt be a székesfehérvári nyomortanyákról, barakklakásokról, írásaiért sajtópert indítottak ellene; erőfeszítései azonban nem voltak hiábavalóak, hiszen e cikkek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy e nyomorúságos szállásokat később lebontották. Nem csupán publicisztikájában, de szépirodalmi munkáiban is állandó téma a szegénység, a nyomor. A hagyatékában található levelek közül több olyan olvasható, amely egy-egy szegényebb család megsegítése érdekében való tevékenykedésére utal.

A város kulturális életében is eredményesen, nagy szorgalommal működött. 1932-ben alapító elnöke a székesfehérvári Vörösmarty Irodalmi és Művészeti Társaságnak, amelynek elnöki tisztét 1945-ig viselte. Igyekezett a haladó magyar irodalmat megismertetni, népszerűsíteni a fehérvári olvasóközönség körében, s az irodalmi hagyományokat ápolni. Neves alkotókkal, költőkkel, képzőművészekkel tartott kapcsolatot Babitscsal, Kosztolányival, Aba-Novák Vilmossal. Felolvasásokat, irodalmi előadásokat szervezett, s ő maga is tartott ilyeneket. Nagyra tartotta Ady Endre műveit, akinek írásai, személyisége sokak szemében elítélendő volt ekkor. Ady-rajongása miatt fiatal tanár korában - nyilván az iskolavezetőség bizalmatlansága miatt - a két legfelsőbb osztályban magyart nem is taníthatott, csak németet.4

A leánygimnázium tanáraként, igazgatójaként éli át a második világháborút. A hadműveletek miatt 1944-45-ben több hónapig szünetel az oktatás. 1944 szeptemberében lakásukból kibombázzák a Szarka családot; a feleség a gyerekekkel Zircre megy, ahol a bombázások idején az apátság pincéjében, majd ismerősöknél húzzák meg magukat. Ide a családfő csak később, decemberben tudja követni őket, hiszen az iskolai kötelezettségek miatt Székesfehérváron kellett maradnia. Bár egészsége komolyan megrendült, 1945. április 18-án ismét visszatér Fehérvárra, ahol tanártársaival, s a diákok szüleivel hozzákezd az iskola működővé tételéhez. 1948 szeptemberéig végzi feladatát a gimnázium élén, ekkor azonban felfüggesztik állásából. A Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatói Hivatal 1948-ban fegyelmi eljárást kezdeményez ellene, arra hivatkozva, hogy Szarka Géza a Pedagógusok Szakszervezetének ülésén az iskolák teljes államosításával kapcsolatos felszólalásában ellenvetéseit fogalmazta meg, s a szavazás előtt kivonult a teremből; ez a magatartás a bírói ítélet szerint alkalmas volt, hogy „közhangulatot teremtsen az államosítással szemben". A felfüggesztést követően 1949 augusztusában végleg elbocsátják

11