Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
HIT ÉS ÉSZ
S. Szabó Péter: Prohászka Ottokár szociális tanítása eszmék hatása alatt. Igenli a társadalmi fejlődésnek azt a fő irányát, mely az emberi szabadság kiteljesedése fokában mérhető. így ír: „Az embert, az egyént a szabadság jellemzi; ez az isten gondolata róla; következésképp senki sem veheti tagadásba [...], hogy a szabadság polcára való kilépés a legnagyobb lépés volt melyet az emberiség hosszú fejlődésének századain át tett."16 Talán felesleges újból ismételni, vagy citátumokkal alátámasztani, hogy Prohászka szociális tanítása ebben a kérdéskörben is összhangban van a pápák tanításainak mindmáig ívelő hangsúlyaival. Gyakorlati lépések Végül talán azt jegyezném meg, hogy Prohászka esetében a szociális tanítás nem maradt meg csak az elmélet síkján. Közéleti szereplése, ezen az eszmei alapon és konkrét földosztási javaslat, sőt tényleges, a korban tényleg páratlan földosztás is tanúskodik mély szociális elkötelezettségéről. A kortárs, Czettler Jenő írja Prohászka nevezetes, 1916. április 13-án, a Magyar Gazdaszövetség közgyűlésén tett földosztási indítványáról:17 18 „Prohászka javaslata nemcsak óriási feltűnést keltett az országban, lelkesedést kint a frontokon, de széles körű irodalmi vitának is megnyitotta kapuit. Az újságok napokon keresztül tárgyalták, publicisták, politikusok, tudósok könyveket írtak róla. Magas szárnyalású beszédének egy-egy megkapó fordulata, mint pl. a rokkantnak kintornás-engedéllyel való kifizetése, szállóige lett. Süket fülekre csak ott talált, ahová ez az utolsó intelem, amely a forradalmat megakasztani lett volna hivatott, intézve volt, ti. a kormánynál. Prohászka rövidesen két tűz közé szorult. Oda szorította egyrészről a kormány rideg konzervativizmusa, másrészről a radikálisok és a szociáldemokraták támadása, akik nagyon féltek attól, hogyha a kormány megfelelő birtokreformot csinál, a lázadásnak ez a közhitelű eszköze teljesen élét vesztett fegyver lesz kezükben. Prohászka elkedvetlenedve visszavonult a további akciótól, illetőleg a Magyar Gazdaszövetséget kérte fel, hogy az általa beterjesztett javaslatot vegye pártfogásba.,ris A rokkanttelepítés és a katonák földhöz juttatását célzó javaslat további sorsa Czettler Jenő szemével így alakult: „Ó [mármint Prohászka] nem foglalkozhatott tovább a dologgal, és ezért engem kértek fel arra, hogy az indítványt konkretizáljam, és törvényjavaslatot dolgozzak ki a rokkant- és katonatelepí56 K ÖM. 5,250. 17 A témáról bővebben lásd: Balogh Margit: Örökbérlet vagy verkli? In: Prohászka ébresztése II. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1998.110-126. - [Szerk.] 18 Czettler Jenő: Mezőgazdaság és szociális kérdés. Budapest, 1955. 57 HIT ÉS ÉSZ
