Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)

HIT ÉS ÉSZ

Netnesszeghy Ervin: Prohászka és a természettudományok

nözzön. A természettudomány szubstratumot nyújt az Istenről való theológiai fogalmainknak, s a koncepció nagyságát szerencsésen megóvja...,K>

„Tartsuk tehát nagyra a tudomány kultuszát, szeressük, s mozdítsuk elő tőlünk telhetőleg; ne vádoljuk, hogy a hitetlenségnek szolgálója; hanem ellenkezőleg tüntessük föl, hogy mennyire segíti kihámozni a természet műveinek hüvelyeiből a gondolatot. "m

„A hitetlen korszakok viszketegsége is elmúlik, mint egy lázas, beteges állapot s a nézettisztulás összeköti a természettudományok lelkes ápolását a kinyilatkoztatás alázatos, gyengéd hitével. "n

„Az Isten képe az emberi észben úgy alakul ki, mint a khaoszból a világrend. A khaoszban is csupa rész, dirib-darab, csupa zűrzavar, romok, darabok kellő egység és egymásbafogódzás nélkül; később aztán a részek illeszkednek, az elemek beleülnek, az összeköttetések tartósak, a kiegyenlítések megbízhatóak lesznek; a sokaságban az egység, az anyagban a forma, a mindenségben a gondolat lép föl. Csak ekkor kész a világ. íme az Isten képe, a gondolat harmóniája és szépsége van rajta. "n

„Igen, tanulni, tanulmányozni a természettudományokat, ez lesz a modern theológiának egyik legfontosabb iránya"9 10 11 12 13

„Zárlatul ismétlem a fejtegetés vezérgondolatát: tanulmányozzuk, szeressük a természettudományokat, portáljuk azokat, mint a haladás úttörőit s a theológiai gondolatoknak szerencsés kifejtőit; de tegyük ezt mindig óvatosan, hozzáértőleg, s ne hagyjuk el soha a szorosan vett metafizikai alapot. "14

Felvetődik a kérdés, hogy kinek a hatása érződik Prohászka írásain, amikor ilyen nyíltan és pozitiven ítéli meg a természettudományokat. Szabó Ferenc kifejti,15 hogy Prohászka 7 évet töltött (1875-1882) a római Német-Magyar Kollégiumban, amely abban az időben helyet adott a Collegium Románumnak (a mai Gergely Egyetem ősének). A Római Iskola a Collegium Romanum-on belül egy olyan szellemi irányzatot jelölt, mely szembefordult a megmerevedett iskolás tomizmussal és visszatérve a Szentíráshoz, egyházatyákhoz és a teljes hagyományhoz, nyílt magatartással fogadta az újabb szellemi irányzatokat is, valamint a természettudományok újabb eredményeit. Név szerint ide tartoztak Perrone, Passaglia, Schrader, Franzelin és a Collégium csillagászai: Scheiner és Secchi. Teljesen

9 ÖM. 15,194-195.

10 ÖM. 15,198-199.

11 ÖM. 15,199.

12 ÖM. 15, 201.

13 ÖM. 15,205.

14 ÖM. 15,221.

15 Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és a „római iskola" teológiája: a Collegium Romanum szellemi befolyása. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1999/3-4.127-144.

HIT ÉS ÉSZ_________________________________________________________________________

37