Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
SIÓN HEGYÉN
Prohászka László: Prohászka Ottokár emlékjelei a pesti belvárosban Baselban rendezett tárlatán. Egy további másolat a művész Svájcban élő Zoltán fia ajándékaként, 1981-ben a római Pápai Magyar Intézet Via Giulia 1. szám alatti épületébe került.22 2002-ben mellszobrot állítottak a Központi Papnevelő Intézet belső kertjében. A Prohászka püspököt egyszerű papi ruhában ábrázoló, életnagyságú mellszobor ismeretlen alkotó műve. A gipszmintát évtizedek óta őrizték a Papnevelő Intézet épületében. A gipszminta alapján Oláh Szilveszter öntötte bronzba a mellszobrot,23 24 amely egyszerű mészkő talapzaton kapott helyet a kertben (7 kép). Az alkotáson nem látható sem szignó, sem mesterjegy, sem évszám. A talapzat felirata: PROHÁSZKA OTTOKÁR halálának 75. évfordulóján 2002. „A barokk pompában és az élettávolságban megmerevedett katolicizmus átalakítása és emberivé tétele volt a hivatása" - méltatta munkásságát Szerb Antal.2* Prohászka Ottokár a szerény és szolgáló egyház, a modern katolicizmus híve volt. Puritán egyéniségétől távol állt a barokk pompa - emlékműveinek többsége mégis a neobarokk jegyében fogant. Az egyéniségéhez stílusában hozzá közelebb álló alkotások (Sidló vagy Dabóczi modern felfogású portréi) napjainkban kevéssé ismertek. Utcajelző emléktáblája elpusztult, mellszobra eltűnt a tudományegyetem díszterméből. A Károlyi-palota kertjében állt emlékmű megmaradt főalakja Székesfehérvárra került. A pesti Belvárosban az Egyetemi templom és a Központi Papnevelő Intézet őrzi emlékjeleit. 22 Dabóczi Zoltán közlése. 23 Dr. Diós István közlése. 24 Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest, 1992. 480. SIÓN HEGYÉN 279
