Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Markó Csaba: Prohászka politikai és közéleti szerepvállalása 1920 és 1922 között öltem-hatoltam s végre azt mondtam: ha katonai őrjárattal elhozat, engedelmeskedem; máskép nemi soha, soha, nemi Valahogyan nyugodt vagyok.,r3a A népszerű Prohászkát tehát az új rendszer miniszterelnöknek akarta, ezzel is valószínűleg minél jobban szentesíteni saját legitimitását. Prohászka ezt a felkérést, jól látjuk, nem fogadta el, de ez nem jelenti azt, hogy tenni akarása elmúlt volna. A katolikus püspöki karból Prohászka az, aki ebben az időszakban a legaktívabb politikai szerepet vállalta, amihez hozzájárult Habsburg-ellenessége, a nemzeti függetlenség iránti vágya és a protestáns felekezetek iránti türelme. Tovább folytatta társadalmi-szociális tevékenységét is. Jól példázza ezt az a 1920. január 21-én, a Nemzeti Újságban közölt nyílt levele a miniszterelnökhöz,30 31 melyben kéri Huszárt, hogy a kormány fogjon össze a társadalmi szervezetekkel azon sok ezer budapesti gyermek érdekében, akik ruha, cipő és élelem nélkül tengődnek az utcákon. Prohászka a választások előtti napon már készült a nemzetgyűlésre és felteszi a kérdést: „Hogy aztán mikép[ p] találom ott föl magamat, az más kérdés; mindenesetre ott ki kell lépni s az akcióban részt kell venni! [...] Tisztán kell látni. Azt kell meglátni, hogy a liberalizmus melegágyat talált a magyar nembánomságban s laissez-faire hagyományokban."32 A csonka magyar nemzetgyűlés február 16-án, ünnepélyes keretek között ült össze, ami ünnepi szentmisével vette kezdetét, ahol Prohászka tartotta a Te Deumot. Két napra rá nyílt szavazást tartottak a nemzetgyűlés házelnökének megválasztása céljából, aki egyébként Rakovszky István lett. A tudósítók azt írták, hogy a szavazáskor a legimpozánsabb és legnagyobb tapsot Prohászka Ottokár kapta.33 A KONSZOLIDÁCIÓ FELÉ TETT ELSŐ LÉPÉSEK. A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM A nemzetgyűlés első és legfontosabb feladata az államforma és az államfői hatalom kérdésének tisztázása volt. Az államformában valamenynyi parlamenti párt véleménye megegyezett, mindannyian a királyság visszaállításának voltak hívei. Viták és ellentétek a király személye körül keletkeztek, melynek folytán a magyar politikai élet két táborra szakadt. 30 Naplójegyzetek 3,130. 31 Prohászka Ottokár: Nyílt levél Magyarország miniszterelnökéhez. In: Nemzeti Újság, 1920. jan. 21. 32 Naplójegyzetek 3,133. 33 Nemzeti Újság, 1920. febr. 16. és febr. 19. UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK 123
