Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Tengely Adrienn: Prohászka és az Őszirózsás Forradalom nak hithűnek és vallásosnak kell maradnia, - magyar lelkünk nem bírja el, hogy az új magyar hazát az anarhisták, a vallást rontó radikálisok és a minden hitnek ellensége, a sociáldemokrácia építse fel. Minden nőnek, legyen kath., prot. vagy izraelita, kinek lelkében a vallás meggyőződése él, össze kell fogni s az újjáépítésnél munkába kell állni." Felkértek ezért minden plébánost, hogy „szervezze, buzdítsa, bátorítsa az asszonyokat már most, hogy az urnánál egynek hiányoznia nem szabad. Kösse lelkűkre, hogy a hitet megmenteni, a vallásos világnézetet győzelemre segíteni ép oly vallási kötelesség, akár az imádság, gyónás, áldozás. Nagyon kérjük, hívja össze a falu asszonyait, intelligenseket és egyszerűeket egyaránt s fejtse ki előttük, mi forog most kockán. Ha nem szavaznak, lelkűket terheli, ha nálunk is a francia események ismétlődnek."22 Prohászka hatását bizonyítja a felhívás ökumenikus volta is, aki jó kapcsolatot tartott fenn nemcsak a protestáns, hanem az izraelita vallási vezetőkkel is.23 Ellenforradalmár volt-e Prohászka? Prohászkát időszakunkban szokás ellenforradalmisággal vádolni, mivel ő is részt vett a híres-hírhedt 1919. február 3-i székesfehérvári megyegyűlésen, amely egyhangúan bizalmatlanságot szavazott a Berinkey-kormánynak, és követelte az országgyűlés azonnali összeülését, vagy új választásokkal, vagy a régi összehívásával. A határozatban tiltakoztak az állandó országgyűlés nélküli kormányzás ellen és a törvények kigúnyolását látták a néptörvényekben, amelyeket a minisztertanács hozott a parlamentáris ellenőrzés felelőssége nélkül. A kormányt megvádolták tervszerű aknamunkával is a keresztény világnézet és a nemzet történelmi hagyományai ellen.24 Ezt a nyilatkozatot minden későbbi szakirodalom - jobb- és baloldali egyaránt - ellenforradalmi lépésnek nyilvánította, azonban felmerül a kérdés, hogy valóban az volt-e? Hisz az igaz, hogy a forradalmi rendszer „reprezentánsa", a nép-kormány ellen bizalmatlanságot szavazott, de az új rendszer jellegét meghatározó fő jellemvonásokat, a köztársaságot, a demokráciát és a függetlenséget nem támadta. így joggal tehetjük fel a kérdést, hogy a néptörvények érvényességének megkérdőjelezését, illetve azok végrehajtásának megtagadását ellenforradalmi cselekedet22 PPL 5100/1918 23 S.L.: Össztűzben - interjú Mózessy Gergely egyháztörténésszel. In: SZEM, 2006/1.10-11.; EOL Raffay Sándor hagyatéka 3. d. 3. cs. Prohászka Ottokár 1919. március 7-i levele. 24 Juhász Viktor: A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. Székesfehérvár, 1927 101-102.; Pesti János: A katolikus egyház a forradalmak időszakában. In: Fejér megyei történeti évkönyv 2. Székesfehérvár, 1969.158. UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK 103
