A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)
háromnegyede a mezőgazdaságból élt. A vásárhelyi szociáldemokrácia megújulásának - és népszerűség-növekedésének - egyik tetten érhető eleme a trianoni diktátumhoz való viszonyulás. Az ország 1920. évi megcsonkítását ugyanúgy tragédiának tekintették a szocdemek, mint a kormánypárti politikusok, és a munkáspárt retorikájában gyakran visszatérő téma a „béke” revíziójára való törekvés, csak a jobboldalhoz képest más eszközökkel. Ez a fajta politizálás Takács Ferenchez köthető, akinek helyzetét megkönnyítette, hogy pártbeli vezetőtársai is nagyjából egy véleményen voltak vele. Féltékenykedésnek, egymás elleni áskálódásoknak (mint például a „polgári” oldalon) a választók még jeleit sem látták a helyi MSZDP-ben. Takács a vásárhelyi politikai életbe 1926-ban kapcsolódott be ismét. Ekkor negyedik az országgyűlési választásokon induló szocdem pártlistán.20 1929-ben választották meg a törvényhatósági bizottság tagjává, melynek minden ülésén felszólalt. Ekkoriban a párt helyi vezéralakjának számított Posztós Sándor21, Papp Lajos22, továbbá Zombory István (1890—1962). A 20-as évek végén kezdődött Karácsonyi Ferenc2' és Erdei István24 karrierje is. Utóbbit 1930-tól a párt városi titkári feladatainak ellátásával bízták meg. Erdei kiváló szónok volt, de öntörvényű magatartása miatt többször okozott fejfájást párttársainak is. Takács városi képviselői tevékenysége jórészt egybeesett a nagy gazdasági világválság magyarországi hatásaival. A törvényhatósági bizottság ülésein többször bírálta a város társadalomellenes, a közegészségügy fejlesztése terén igencsak keveset vállaló politikáját. Hosszas küzdelem után elérte, hogy több óvoda építéséről 20 MARJANUCZ László: Takács Ferenc politikai pályája 1944-ig. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1982. Szerk. JUHÁSZ Antal, LENGYEL András. Szeged, 1982. 168. 21 Posztós Sándor (1873-1963) hódmezővásárhelyi kubikos, munkásvezető. 1894-ben részt vett Szántó Kovács János mozgalmában. 1902-től az MSZDP tagja, 1906-tól a Földmunkások Országos Szövetsége helyi csoportjának elnöke. 1918. október 31-től tagja a helyi Nemzeti Tanácsnak, 1919. március 21-től a Direktórium egyik tagja. 1929-től törvényhatósági bizottsági tag, 1944 és 1945 között az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője. 1948-tól az MDP, 1956-tól az MSZMP tagja. 22 Papp Lajos (1881-1954) kőműves, az MSZDP és az Építőmunkások Szövetsége hódmezővásárhelyi szervezeteinek tagja. A Munkásbank és Takarékpénztár igazgatósági elnöke. 1929-től törvényhatósági bizottsági tag. 1944. december 21-től az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője. 1945 tavaszától Vásárhelyen Vad János rendőrkapitány helyettese. 1948-ban kizárták az SZDP- ből és még ugyanebben az évben 3 év börtönre ítélték két évvel korábbi, állítólagos demokráciaellenes és antiszemita kijelentései miatt. Hódmezővásárhelyen hunyt el. 22 Karácsonyi Ferenc (1889-1966) ácsmester, 1922 és 1944 között az MSZDP, 1944. októbertől az MKP tagja. Takács Ferenc országgyűlési képviselősége idején, 1935-től az MSZDP vásárhelyi csoportjának titkára. Törvényhatósági bizottsági tag, 1944. december 21-től az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1945 és 1950 között Hódmezővásárhely utolsó, kommunista főispánja. '4 Erdei István (1904-1987) géplakatos, újságíró, 1921-től az MSZDP és a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége tagja. Részt vett pártja agrárprogramjának kidolgozásában. A harmincas években előbb Vásárhelyen, majd Debrecenben párttitkár. 1938-ban Takács Ferenccel együtt kiadott emlékiratban követelte az MSZDP nevének megváltoztatását. 1945 és 1947 között nemzetgyűlési képviselő, 1948-ban visszavonult a politikai élettől. 1957-ben, a forradalom alatti tevékenysége miatt hét évi börtönre ítélték, ahonnan 1962-ben, kedvezménnyel szabadult. 90
