A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)
Bethlen István miniszterelnök mellett az MSZDP jelöltje, nevezetesen Szeder Ferenc15 jutott Békéscsaba mellett Hódmezővásárhelyen is mandátumhoz. Szeder - aki 2979 szavazatot kapott, míg vetélytársa és képviselőként hivatali előde, a kormánypárti Szádeczky-Kardoss Lajos csupán 2685-öt16 - azonban a csabai mandátumát tartotta meg. Ezért Vásárhelyen pótválasztást írtak ki, melyen a két számottevő jelölt egyrészt a szociáldemokraták részéről a földmunkások országos érdek- képviseletében jártas Takács József17, másrészt a pártonkívüli keresztény kisgazda Kun Béla újságíró, a Vásárhelyi Reggeli Újság című napilap tulajdonosfőszerkesztője, volt országgyűlési képviselő, akinek kapóra jött az időközi választás. A választás első fordulójában még Takács vezetett, de a szeptember 4-i második fordulóra Kunnak sikerült szocdem-ellenes egységet teremteni: a két másik „polgári” jelölt, Budaváry László18 és Lázár Dezső visszalépése után, közel 800 fős szótöbbséggel (3288:2496 arányban) győzött Takács Józseffel szemben.19 Takács Ferenc ismét Vásárhely politikai életében. Útja a képviselői mandátum megszerzéséig Két éves átmeneti visszaesést követően, 1924-től kezdve a Magyarországi Szociáldemokrata Párt hódmezővásárhelyi szervezete szisztematikus építőmunka révén lassan a város egyik politikai pólusát képezte, vagyis igazi alternatívát kínált a választók felé. A baloldallal rokonszenvező értelmiséggel való közös fellépés, a sablonszerű szociáldemokrata politizálással történő szakítás elkerülhetetlen volt egy olyan (Vásárhely esetében kettős) választókerületben, ahol a lakosság közel 15 Szeder Ferenc (1881-1952) rakodómunkás, kubikos, 1897-től az MSZDP tagja, 1910 és 1919 között a miskolci szervezet titkára. A Tanácsköztársaság idején a Borsod megyei direktórium mezőgazdasági megbízottja, ezért a kommün bukása után letartóztatták. 1920-tól a földmunkás- szövetség országos titkára. 1922 és 1944 között megszakításokkal parlamenti képviselő. 1934- ben az MSZDP országos főtitkára, 1936-tól vidéki titkára. 1945 és 1948 között ismét képviselő, 1947-től háznagy. Mivel ellenezte a munkáspártok fúzióját, 1948-ban megfosztották mandátumától és kizárták az SZDP-ből. 1950-ben koholt vádak alapján (Takács Ferenc vádlott-társa volt a Kálmán József és társai elleni perben) letartóztatták és két év múlva a börtönben belehalt az AVH emberei által elkövetett bántalmazásokba. 16 A választásról ld. tbk.: VRÚ, 1922. máj. 31.1. Gróf Bethlen István Vásárhely követe 17 Takács József (1884-1960) gazdasági cseléd, 1903-tól az MSZDP tagja. A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége vezetőségi tagja, 1910-től az Országos Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője. A Peidl-kormány földművelésügyi minisztere. 1945-ben földművelésügyi államtitkár. 1945 és 1948 között parlamenti képviselő. 1950-ben koholt vádakkal (Takács Ferenc vádlott-társa volt a Kálmán József és társai elleni perben) letartóztatták, 1955-ben szabadult ls Budaváry László (1889-1962) tanító, író, szélsőjobboldali politikus. 1920 és 1922 között nemzetgyűlési képviselő a KNEP színeiben. 1922-ben, mivel Vásárhelyen alig ismerték a választók, vereséget szenvedett a nemzetgyűlési választáson. A két világháború között több szélső- jobboldali mozgalomban is részt vett. 1945-ben háborús bűnösként 12 év börtönre ítélték. 19 A pótválasztásról ld. tbk.: VRÚ, 1922. szept. 6. 1-2. Kun Béla lett Vásárhely II. kerületének követe 89
