A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)

A Horthy-kor másik fontos szociáldemokrata politikusa Kéthly Anna (1889— 1976), aki 1922 óta egészen 1948-ig folyamatosan a Magyar Országgyűlés tagja volt, szintén hatással volt Takács politikai pályájára. Az 1931-es választásokon Szeged képviseletében jutott a törvényhozásba. Ekkor már ismerte Takács és elvtársai hódmezővásárhelyi szervezkedését, mert számos alkalommal vett részt a vásárhelyi pártszervezet által rendezett gyűléseken is. 1943-ban pártja részéről sürgette és támogatta azt, hogy a Horthy-rendszer legális ellenzéki pártjai, a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt között együttműködés létesüljön. Takáccsal zavartalan volt a munkakapcsolatuk, mert Kéthly Anna, mint pártvezető legtöbbször elfogadta a vidéki tagság részéről a pártvezetés felé irányuló bírálatokat és igyekezett azok alapján javítani a párt belső életén.3

Hódmezővásárhelyen a román megszállást követően szünetelt az MSZDP legális tevékenysége, és csak az 1922-es választásokat megelőzően, a Bethlen-Peyer paktum realizálódásával hárult el az utolsó akadály is újjászervezése elől. 1921-22- ben újraélesztette tevékenységét a legtöbb, háború előtt is működő, a szocdemek- hez kötődő szakegylet helyi csoportja is, például a földmunkások, vagy az építőmunkások vásárhelyi fiókja.4 Kezdetben Nagy Lajos volt a párt városi elnöke. Ekkoriban jórészt a Népszavára való előfizetést is szorgalmazták a párt tagjai és szimpatizánsai körében, amely ekkoriban 3-400 fő lehetett. Szeder Ferenc vásárhelyi választási sikere és itteni mandátumáról való lemondása után visszaesett a párt helyi tevékenysége, részben azért, mert a párt ismert és a Tanácsköztársaság után is népszerű vezetői (Borsi János, Posztós Sándor, Takács Ferenc) még nem kapcsolódtak be a szervezőmunkába. Másrészt a korábban egyszerű párttagként működő tisztségviselők - talán Papp Lajos kivételével - nehezen birkóztak meg az előttük álló feladatokkal (pártszervezés, tagok toborzása, pártgyűlések megtartása, országosan ismert politikusok meghívása stb.). Az áttörés 1924-ben történt, amikor az MSZDP és a velük szövetséges városi értelmiség (vezetője László Jenő ügyvéd) létrehozta a Városi Haladó Pártot, amely a törvényhatósági választásokon lépett fel. Ezt követően megélénkült a párt és tagjai közötti kommunikáció, a kiegészült pártvezetőség valamennyi tagja agitált bel- és külterületen egyaránt. Mindez köszönhető annak, hogy Posztós Sándor és Takács Ferenc is - akikkel szemben időközben megszűnt a rendőri felügyelet - komoly szerepet vállalhatott a baloldali párt szervezőmunkájában. 1927-ben két, 1929-ben tíz szociáldemokrata került a város parlamentjébe, utóbbiak között Takács Ferenc, aki hamarosan a vásárhelyi baloldal meghatározó, karakteres vezetőjévé vált.5

3 Kéthly Annáról Id. tbk.: Országgyűlési Almanach 1947-1949. 210-212.

4 A vásárhelyi munkásság helyi szervezeteinek újjáalakulásáról, vezetőségeik névsoráról ld.: MNL CSML HL Hmvhely város Polgármesteri Hivatalának iratai V. 115/1922.

5 A vásárhelyi MSZDP-ről bővebben Id.: ZEMAN Ferenc: A szélsőjobboldal és a baloldal Vásárhelyen a két világháború között. In: A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2016. Szerk. PRESZTÓCZKI Zoltán. Hmvhely, 2016. 201-202.

86