A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)

PRESZTÓCZK1 ZOL TÁN

TAKÁCS FERENC ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐI

TEVÉKENYSÉGE (1935-1939)1

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyzete a Tanácsköztársaság bukása után

1919. augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemondott és átadta a hatalmat a Peidl Gyula által vezetett, ún. szakszervezeti kormánynak, amely tisztán szociáldemokratákból állt. Augusztus 7-én Friedrich István, a Károlyi Mihály- kormány hadügyi államtitkára puccsszerűen átvette a hatalmat. Ezt követően - a forradalmakban játszott szerepüknek köszönhetően - felmerült, hogy meg kellene tiltani a párt működését. Horthy Miklós, a nemzeti hadsereg fővezérének hatalomra kerülése és kormányzóvá választása után azonban sürgető feladattá vált a megcsonkított Magyarország belpolitikai, gazdasági és társadalmi stabilitásának helyreállítása. A nemzeti hadsereg különítményeinek - melyek egyes tagjai számos településen, önbíráskodás alapján halálra ítéltek és kivégeztek tényleges vagy állítólagos tanácsköztársasági funkcionáriusokat, továbbá megtiltottak szociáldemokrata pártgyűlések tartását - leszerelése és pacifikálása, vezetőinek a politikai életből történő kiszorítása elkerülhetetlenné vált Teleki Pál első kormánya számára. A Szociáldemokrata Párt helyzetét már Bethlen István miniszterelnöksége kezdetén sikerült rendezni az 1921. decemberben, kétheti tárgyalássorozatot követően az ún. Bethlen-Peyer paktummal.

Aligha vonható kétségbe, hogy a két világháború közötti időszak két legmarkánsabb személyiségének Peyer Károly és Kéthly Anna számított, kik bizonyos szinten befolyásolták több politikustársuk, például Takács Ferenc politikai pályáját is. Peyer Károly (1881-1956), a Peidl-kormány belügyminisztere, majd a Huszárkabinet népjóléti és munkaügyi minisztere 1919. augusztus 1. után vált az MSZDP, majd SZDP meghatározó politikusává. A kommün bukása után (pártja augusztus 24-i konferenciáján) szorgalmazta, hogy a kompromittált politikusok ne vállaljanak szerepet a párt, illetve a szakszervezetek vezérkarában. Kompromisszumkész, a korabeli realitásokon nyugvó politikájának is köszönhető, hogy a szociáldemokrata mozgalom legális keretek között maradhatott, és a parlamentben is képviselhette a munkásságot a Horthy-korszak nagy részében, egészen a német megszállásig. Igaz, a pártnak legfontosabb fegyveréről, a sztrájkról le kellett mondania." * 2

' Részletek Presztóczki Zoltán és Zeman Ferenc Takács Ferenc élete és politikai pályája (1893- 1956) munkacímű, megjelenés előtt álló feldolgozásából

2 Peyer Károlyról ld. tbk.: Az 1947. szeptember 16-ra Budapestre összehívott Országgyűlés almanachja 1947. szeptember 16-1949. április 12. Főszerk. MARELYN KISS József, VIDA István. Bp., 2005. 319-321. (Továbbiakban: Országgyűlési Almanach 1947-1949)

85