A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi fiókjának korai évei (1921-1923)
Intézet tanítónője és unitárius lelkész férjének támasza, nem utolsósorban pedig gyermekeinek édesanyja volt. Nem egyedül ő alakította azonban a vásárhelyi kör első lépéseit. Dr. Csiky Já- nosné szerepe legalább olyan fontos és kiemelkedő. A végig társelnökként működő vásárhelykutasi asszony ugyanazzal a hazafias lelkülettel, de egy kicsit mégis merészebb hangon képviselte a Szövetség ügyét. Erre utal az is, hogy 1921 és 1923 között több olyan beszédet is mondott, amelyek országos jelentőségű eseményekkel függtek össze. Az ő személye alkalmas volt arra, hogy a nemzetgyűlési képviselőválasztások közeledtével kortesbeszédet intézzen a vásárhelyi asszonyokhoz és buzdítsa őket a szavazásban való részvételre. Merészsége odáig hatott, hogy azt is megmondta, kire kell szavazni. 1922 januárjában a vásárhelyiek képviseletében ő utazott el Sopronba, ahol az országos elnök társaságában a város hűségét ünnepelték. A Szövetség országos közgyűlésein, 1922 és 1923 őszén is ő volt a tiszántúli magyar asszonyok szónoka, és beszédeiben, ahogyan fentebb azt már kifejtettem, magvas gondolatokat osztott meg asszonytársaival. Mindezek mellett tevékenyen részt vett az asszonyok toborzásában, a mindennapi ügyek intézésében, szívesen játszott színdarabban, vagy szavalt verseket, és a MANSz első alföldi cserediák- akciója is az ő közreműködésének köszönhetően valósult meg. Barabás Istvánná, tanítónő lévén, sokkal alkalmasabb volt az aprólékos, precizitást igénylő feladatok elvégzésére, ezért is szerkesztette ő a Magyar Asszonyok Lapját. Unitárius lelkész félj ével együtt teremtették meg a családi boldogság feltételeit, mindketten választott hivatásukat végezték, és emellett tevékenyen részt vettek a közéletben is. Az ő számára kevésbé jelentett újdonságot egy közösségért való munkálkodás, hiszen félje egyházszervező tevékenysége kapcsán és az iskolákban, ahol tanított, már találkozott ilyen jellegű dolgokkal. Talán ezért nem is meglepő, hogy olyan maga- biztossággal vette kézbe a Magyar Asszonyok Lapja szerkesztését. Dr. Csiky Já- nosnénak ezzel szemben nem volt olyan végzettsége, amellyel a mindennapi munka világában el tudott volna helyezkedni. O tipikusan azt a vásárhelyi- vásárhelykutasi polgári származású asszonyt testesítette meg, aki félje oldalán, vele szövetségben, és talán olykor az ő irányításával élte a saját életét és segítette azt a kisebb közösséget, amely férjét orvosként a legnagyobb megbecsülésben tartotta. A Csiky család számára az egzisztenciát az orvos férj tudása, hivatása és munkája teremtette meg. A neves felmenőkkel rendelkező, negyvenes évei elején járó asz- szony számára a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségében való szerepvállalás hozta el a kibontakozást és az önmegvalósítás lehetőségét és örömét. És miután férje végigharcolta a világháborút, sőt hadifogságban is volt, ő is azon asszonyok közé tartozott, akinek a világháború évei a nélkülözésről és a lemondásról szóltak. Természetes volt számára, hogy csatlakozik ahhoz a táborhoz, amely segíteni akar a szenvedés sújtotta országon és társadalmán, főképpen pedig az asszonyokon és a magyar jövő zálogaként megnevezett gyermekeken. Az a bátor és merész hang, amellyel a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége céljainak képviseletében többször is felszólalt ebben a néhány esztendőben, később sem tűnt el, sőt 1928-tól valószínűleg ennek köszönhetően került be a Szövetség országos vezetésébe is. 82
