A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi fiókjának korai évei (1921-1923)
1921 decemberében, és még az újesztendő első hónapjában is, a soproni népszavazás, és annak eredménye tartotta lázban a központi Szövetséget és a vidéki MANSz-fiókokat is. A visszacsatolás alkalmából tartott ünnepségre 1922. január 26-án a vásárhelyi MANSz küldötteként dr. Csiky Jánosné utazott el Sopronba, ahol az ottani fiók jóvoltából megvendégelték a soproni ifjúságot. Vásárhely küldöttje élelmiszert és pénzadományt is vitt magával. Az eseményről, amelyen Tormay Cécile is részt vett, dr. Csiky Jánosné hosszú cikkben számolt be a vásárhelyi asszonyoknak: „Mikor kimondtam, hogy honnan jövök, oly meleg, percekig tartó tapssal fogadtak, amit el kellett hoznom Vásárhelynek, mert ez a városnak szólott, nem nekem. Szerettem volna, ha odaláthattak volna a vásárhelyiek, ha látták volna azt az 1500 főnyi magas intelligenciájú közönséget, hogy fogadta a vásárhelyiek üdvözletét, a megértést, a megbecsülést, a testvéri jobbot, melyet feléje nyújtottunk.”54 Egy héttel korábban, január 15-én a Székely-Magyar Társaskör és a MANSz közös rendezvényt tartott, amely során az érdeklődők két előadást hallgathattak meg. Először dr. Csiky Jánosné beszélt arról, hogy az asszonyoknak össze kell fogni, dolgozni kell, mely által meg tudják mutatni, hogy Magyarország nem szorul mindenben a külföldre, hisz saját kezűleg is el tudják készíteni a mindennapokhoz szükséges termékeket (pl. szappan, tarhonya). A másik előadást Barabás István unitárius lelkész tartotta A székelyek helyzete Magyarországon címmel, melyben főként arról beszélt, hogy néhány kivételtől eltekintve az Alföldön nem mindenhol fogadták jól a székely menekülteket. A lelkész szavait Paál Sándor menekült tanár is megerősítette, és elmondta, hogy sorstársaival nem tehernek, hanem dolgozni jöttek Magyarországra.55 Február első vasárnapján ismét szövetségi délutánt tartottak. A gyűlésen Barabásné röviden ismertette a központi Szövetség január 31-én és február 1-jén tartott gyűléseinek határozatait, amelyen személyesen részt vett. Ezen a délutánon elhatározták, hogy március első vasárnapján újra összeülnek, hogy előkészítsék fennállásuk első évfordulójának megünneplését. Végül Bodnár Bertalan főgimnáziumi tanár tartott előadást a Magyarországot ért veszteségekről.56 Március 5-én a Magyar Asszonyok Lapjában bejelentették, hogy az Óvónőképző Intézetben - Szerényi Anna igazgatónő jóvoltából - megnyílt a Szövetség kézimunka tanfolyama, ahol szőnyegkészítést, fehémeművarrást és csipkeverést tanítanak.57 Barabásné február 8-án írott levelében ismét a Fekete Sas nagytermét kérte a MANSz rendezvényének helyszínéül. Egyben arra is engedélyt kért, hogy március 15-én egész nap gyűjtést folytathassanak a Kossuth téren.58 Az engedély birtokában 34 A Magyar Asszonyok Sopronban = MAL, 1922. február 5. II. évf. 6. szám. 2-3. 55 Az asszonyok feladatairól és a székelyek helyzetéről = VRÚ, 1922. január 17. 1. 56 Február első vasárnapján = MAL, 1922. február 12. II. évf. 7. szám. 3. 57 Szövetségi hírek = MAL, 1922. március 5. II. évf. 10. szám. 4. 38 MNL CSML HL Hmvhely Városi Tanács iratai II. 885 (2493) /1922 A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének kérelme március 15-ére a Fekete Sas nagytermére vonatkozóan, 1922. február 8. 72
