A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi fiókjának korai évei (1921-1923)

leikébe és ezekből a véres és könnyes barázdákból született meg a Hódmezővásárhelyi Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének a gondolata.”28 Ezek a sorok bizonyítják, hogy a vásárhelyi kör megalakulásának és a Magyar Asszonyok Lapja megindításának a gondolata a lelkészfeleség Barabás Istvánnéban fogalmazódott meg először. A budapesti születésű tanítónő ekkor már több mint egy évtizede tartózkodott Hódmezővásárhelyen, így tudta, hogy bármennyire is módosak is az alföldi város polgárai, nagy többségük mezőgazdasággal foglalkozik, amely munka a földhöz köti, és sok esetben távol tartja őket a város központjától, ezért szükséges egy a Szövetség céljait és életét bemutató újság indítása.

Az egyesületbe nagyon lassan ment a jelentkezés, erről Barabásné maga számolt be egyik cikkében. „A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéhez csatlakozik minden, hazája sorsát fájlaló és annak boldogulásáért dolgozni akaró intelligens magyar asszony. (Zárójelben mondom - hogy bizonyosan csak technikai okokból - lassan megy a jelentkezés - annyira lassan, hogy le sem irom a beírt tagok számát, mert meg szégyenlené magát a papír.)... Őszre együtt kellene lenni a vásárhelyi tábornak is, mégpedig városunk nagyságának, jelentőségének megfelelő nagynak kellene lenni ennek a tábornak. Éppen ezért meg kell kezdenünk a táborba hívást a végeken, külsőbb kerületekben is.” A tagság létszámának növelése érdekében vasárnaponként népszerűsítő, „propaganda” előadásokat tartottak az óvodákban.29 Az első ilyen előadásra augusztus 14-én került sor az újvárosi óvodában, ahol a műsor után Barabásné ismertette a Szövetséget. Másnap a Szent István utcai, 20-án a Malom utcai, 21-én pedig a Pálffy utcai óvodában népszerűsítették szerveződésüket.30 Ezeknek az előadásoknak az lett az eredménye, hogy többen előfizettek a Magyar Asszonyok Lapjára, valamint naptárokat is vásároltak. Augusztus 28-án a Sugár utcai óvodában tartottak előadást, majd a szeptemberi kiállításra és a közgyűlésre való előkészületek miatt az óvodai összejöveteleket egyelőre beszüntették. Szeptember 11-én, Vásárhelykutason a Református Szövetség mellett a MANSz is népszerűsítette magát.31 Csiky Jánosné a szervezés körüli kezdeti nehézségekről a Magyar Asszony első évfolyamának decemberi számában számolt be. „Én, aki soha életemben semmiféle közszereplésben nem vettem részt, egy egyletnek sem voltam tagja, megindultam, egyedül, nagy hazaszeretettel és fájdalommal a szívemben, megmozdítani a pusztát, melyben lakom, s hol a tanítókon, s állomásfőnökéken kívül mondhatni egyedül mi tartozunk az intelligenciához 40-45 km2 területen. Itt nincs jegyző és pap, mint falun, itt csak orvos van, az én uram, mert hiszen ez puszta, vagy tanya, ahogy nevezni akarjuk.” „Itt rendeztem én első kísérletképpen

28 A MANSz 1921. évi rendes közgyűlése = MA, 1921 .július 15.1. évf. 1. sz. 40-42.

29 Felszólítás és kérelem = MAL, 1921. július 24.1. évf. 11. szám. 3.

30 Szövetségi hírek = MAL, 1921. augusztus 21. I. évf. 15. szám. 4.; Asszonyok munkája az országban = MA, 1921. szeptember 1.1. évf. 2. sz. 20-23.

31 Szövetségi hírek = MAL, 1921. augusztus 28. I. évf. 16. szám. 4. és 1921. szeptember 4. I. évf. 17. szám. 4.

67