A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi fiókjának korai évei (1921-1923)

tikus érkezett a városba, a tagok közül többen megjelentek az ilyenkor szokásos városi rendezvényeken (Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter vásárhelykutasi, dr. Szádeczky Lajos és gr. Bethlen István képviselők vásárhelyi látogatása). A gyász- jelentések ismertebb tagok elvesztéséről számolnak be (dr. Soós Istvánné, özv. Trümmer Endréné, Szeless Jánosné, Szerényi Károlyné), de a város tiszteletreméltó polgárainak (Bernátsky Ferenc plébános), valamint az országos politika és közélet ismert személyiségeinek halála is gondolatainak közlésére ösztönözte a szerkesztőt (Wekerle Sándor, Riedl Frigyes, Hegedűs Lóránt, de ebbe a körbe tartozik XV. Benedek pápa is). Ahogyan a központi Szövetség, úgy a vásárhelyi kör is élénken érdeklődött az első világháborúban hadifogságba esett katonák és az Erdélyből menekült egyetemisták sorsa iránt. A hazatérő hadifoglyok fogadásáról, segítéséről, megvendégeléséről és a középiskolás, valamint egyetemista diákok megsegítéséről számos cikkben olvashatunk. Visszatérő téma a lapban Tormay Cécile és műveinek, különösképpen a Bujdosó könyv népszerűsítése, valamint az elvesztett területek visszaszerzése fölötti öröm kifejezése (Baranya, Sopron). A hősi szobrok avatásáról beszámoló írások (Kömlő, Galánfalva, Észak szobra) a hősök emlékének ápolásáról tesznek tanúbizonyságot. A lapot mindezek mellett versek (Petőfi Sándor, Pósa Lajos, Tábori Piroska, Csíkváry Piroska, Szabolcska Mihály, Somogyváry Gyula), szépirodalmi alkotások részletei (Jókai Mór, Eötvös Károly, Tömörkény István, Benedek Elek, Bethlen Margit), valamint anekdoták, bölcsességek teszik színesebbé. Ez utóbbiak a szerkesztő műveltségéről és irodalmi ízléséről is árulkodnak.

Barabásné sokszor kérte asszonytársait, hogy segítsenek neki a szerkesztésben, - a Háztartás rovat például annak köszönhetően jött létre, hogy a Gazdasszonyok Egyesülete cikkeket, írásokat küldött a szerkesztőnek. Ennek a sokszínű lapnak az arculatát ugyanakkor egyetlen személy határozta meg és alakította az aktualitásoknak megfelelően. Barabás Istvánné írta a vezércikkeket, a helyi MANSz történetét, ő, és néhány esetben elnöktársa, dr. Csiky Jánosné tartotta a kapcsolatot a központtal és a vidéki körökkel, és nagy valószínűséggel ő válogatta a verseket, a prózarészleteket, a bölcsességeket, és egyáltalán mindent, amit közlésre érdemesnek tartott. Néhányszor maga Tormay Cécile is küldött a lapba cikket, de a helyiek közül az elnök mellett dr. Csiky Jánosné beszámolóival és Csíkváry Piroska menekült tanítónő - később a helyi fiók főtitkára — verseivel találkozunk a leggyakrabban.

A Magyar Asszonyok Lapja, amelynek megjelenése még a központi Szövetség értesítőjét is megelőzte (a vásárhelyi lap 1921. május 15-től jelent meg, a Magyar Asszony csak 1921. július 15-től), rendkívüli jelentőséggel bír a helyi kör életére vonatkozóan. 1921-ben 33, 1922-ben 30 száma jelent meg. Az előfizetésekből 1921-ben 21 246 korona gyűlt össze, ami azt jelenti, hogy amennyiben egész évben voltak rendszeres előfizetők, azok száma kb. 130 fő volt, ez pedig a decemberben jelentett 420-as taglétszám mellett mindenképpen azt jelzi számunkra, hogy Barabásné nem véletlenül kérte majd minden számban a minél több előfizető toborzá64