A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Makó Imre: Hadifogoly hódmezővásárhelyiek a nagy háborúban

bántak velünk. A koszt, az elég rövid volt. Hanem tavasszal kivittek bennünket a piacra, mint a birkát. Kijelentette a tolmács, hogy aki ki akar menni civilhez dolgozni, álljon ki. Én azonnal kiálltam. Azt mondtam, nem baj, akár mit kell csinálni, csak enni adjanak. Elvittek harmadmagammal... A falu papjának a keze alá kerültünk, csináltuk, amit parancsolt, romokat takarítottunk, meg ástunk, kapáltunk, de enni adott, úgyhogy ott meg is híztam.”

A már idézett Gy. Molnár János Casagiovéból, majd Paduából hazaküldött leveleiben hasonló bánásmódról számolt be: 1916. április 30.: „Nincsen nekem más bajom, csak nagyon meguntam a tésztafélét, mivel otthon sem szerettem.” 1916. május 14.: „Mikor lesz már vége?? vagy még mindig nem haltak elegen meg? [...] Munkára mennék, de félek a nagy melegtől, igaz, unom magam nagyon...” 1916. május 22.: „Unom a tétlenkedést. Igaz, elég jól bánnak velünk, egy kaszárnyában vagyunk. [...] Meleg van nagyon, nálunk nincs ilyen sose.” 1916. október 8.: „Fogolylágerban vagyunk barakkokban. Dolgunk nincs semmi...” 1916. október 22.: „Vagyunk otthoni légy módjára. Szeretném is már e fogoly életet változtatni otthon, pihenést a munkával.” 1917. március 16. „Az időt az örökös várakozással és olvasással töltöm. Van egy kis könyvtárunk...”94

Zádori Sándor 46. gyalogezredbeli póttartalékost 1915. július 19-én a Monte San Michelen, egy fedezékben fogták el hat bajtársával együtt. Feljegyzésében ezért az alakulatukat cserbenhagyó cseheket okolta. A bresciai várból hosszabb időre a scandianói fogolytáborba került, majd Soresinába, ahol a környék gazdaságaiban dolgoztak. Fogolyéletének következő állomása a Nápoly melletti Santa Maria Capua hadifogolytábora volt, majd a firenzei Belvedere erődön át Aboca következett, ott előbb utat, majd barakkot építettek, végül szenet égettek. Ezt követően Sinalungán végeztek erdei munkát, onnan Sansepolcróba mentek, ahonnan 1919 novemberében térhetett haza.95 96

Az összeomláskor fogságba jutott Bereczki Jánost (1899) két hónapig kórházban ápolták, azután két hónapot vasúti munkán Genovában töltött. A szintén 46-os, 1916. augusztusban a Mrzli vrh hegyháton elfogott Csemai Pált (1892) Saviglianóba internálták, és asztalosműhelyben dolgozott. A piavei átkeléskor fogságba esett Juhász János (1899) hadapród őrmester fogságát Róma és Nápoly között, Monte Cassinóban, majd Venozában, végül Szicíliában, Palermóban töltötte. Keleti Imre (1885) hadapródot az Isonzó mentén 1916. áprilisban fogták el. Először Veronába, azután Fenestrelébe, a francia határra, később Genovába vitték, onnan a cicagnai fogolytáborba került. „Rettenetes ínség volt itt s a fiatal földbirtokos, aki itthon tejben, vajban förödhetne, ott arany pénzére két hétben egyszer tudott húsfélét szerezni, mert a diadalmas magyar offenzíva (a szövetséges hatalmak caporettói áttörése - M. I.) legnagyobb ínséget teremtette.”%A Piave mellett fogságba esett Moldvai Józsefnek (1893) Treviso volt az első állomása, azután Capri94 Ugyanott. Gy. Molnár János feljegyzései.

95 BERNÁTSK.Y Ferenc i.m. 166.

96 FEJÉRVÁRY Józsefi, m. 589.

50