A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Makó Imre: Hadifogoly hódmezővásárhelyiek a nagy háborúban

megbosszulta magát, amennyiben egy kisholdnak megfelelő földterületen mindösz- sze 50 kilogramm búza termett. ... Ruhaneműt és általában iparcikkeket már hónapok óta nem lehet vásárolni az egész tartományban. Ha egy rendes téli ruhát vehetnénk, de boldogok lennénk [...] gyötrődésünkön és szenvedéseinken az is enyhítene, ha édes szüleim legalább egy pakli cigarettapapírt küldenének ebbe az Istentől is elhagyott országba.”81

Rapcsák József (1892) a bevonulásáig pincérként testvérbátyjával, Rapcsák Péter vendéglőssel együtt Vásárhelyen dolgozott, a hadseregben azután mint szakács szolgált. Egy 1920. márciusi híradás szerint a nyikolszk-usszurijszki hadifogolytáborban volt. A zűrzavaros oroszországi állapotok miatt csak az 1920-as évek felé tudott magáról életjelt adni. Az 1931 őszén érkezett legutóbbi levelében megírta, hogy Moszkvában él mint boldog családapa, egy nagy étterem konyhavezetője, és hogy a nyarat családjával egy fekete-tengeri fürdőhelyen töltötték.82

Rojthy Antal 19 éves elsőéves gyógyszerészgyakornok volt, amikor 1916-ban mint hadapródjelölt bevonult az Arad megyei Világosról. 1932-ben Moszkvából levélben kereste meg Vásárhelyen élő nagybátyját, Kvitkovszky Károly kályhásmestert. Megírta, hogy bejárta az egész Oroszországot, megnősült és egy moszkvai szövetgazdaságban dolgozik. Szeretne hazajönni, amit a szovjet meg is engedne. Evek óta levelez különböző országok orosz, lengyel, román követségeivel, hogy útlevelet szerezzen Magyarországra, de ez ideig nem sikerült megoldást találnia. Keserűen jegyezte meg: „Úgy látszik a magyar kormány abszolúte nem törődik vele, mi történik Oroszországban rekedt fiaival.” Az orosz hatóságok sürgetik, hogy vegye fel a szovjet állampolgárságot, viszont „orosz állampolgárságot felvenni, - írja - annyi, mint örökre megválni attól a reménytől, haza kerülhessek. Hiszen gyakran ki van téve annak az ember, hogy letartóztatják. ... ha az ember szovjet alattvaló, a legkisebb gyanú alapján is internálják, vagy egyszerűen a másvilágra küldik.” Bár magyar nemzetiségűnek vallja magát, román állampolgárnak számít, legjobban mégis Magyarországra szeretne jönni. Rokonai már megírták neki, hogy itt nagy a munkanélküliség, rizikót vállal, ha családjával idejön. Erre azt válaszolta, hogy náluk a gazdasági állapotok ugyan jobbak, a munkanélküliség ismeretlen fogalom, mégis nagyon szeretne hazajönni, újra látni a családját, és ezért megkéri nagybátyját, hogy szerezzen neki útlevelet. Mint végzett gazdász, ebben a szakmában akar maradni idehaza is. 1933 szeptemberében meg is érkezett Vásárhelyre. A sajtó leírása szerint „most 38—40 év körüli korban lehet és jó megjelenésű, kitűnő modorú úriember (nem is látni rajta a szovjet-orosz állampolgárt)”. Elbeszélte, hogy mint hadifogoly gazdaságokban kezdett dolgozni s odakint elvégezte a mezőgazdasági főiskola három évfolyamát. Korábbi levelében megemlítette, hogy egy találmányon is dolgozik, amelyet majd értékesíteni fog.83 1934-ben beadvánnyal fordult Hódmezővásárhely polgármesteréhez gyógynövénytermesztés tárgyában, az Oroszor81 VFrÚ, 1929. nov. 12.

‘ VRU, 1920.; VU, 1931. szept. 6. Rapcsák József itt tévesen András keresztnéven szerepel.

83 VRÚ, 1932. ápr. 3., 1933. szept. 27.

44