A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Makó Imre: Hadifogoly hódmezővásárhelyiek a nagy háborúban
Az előbbiektől eltérő szerep jutott Faragó Sándor (1892) joghallgatónak. Mint hadapródjelölt esett fogságba, és Turkesztánba került. 1918 októberében belépett a Külföldiek Kommunista Pártjába, s előbb a szkobelevi párt titkára, 1919 tavaszán pedig a taskenti kongresszuson megválasztott országos bizottság politikai bizottságának (a magyar hadifoglyok kommunista pártjának) a titkára lett. 1919 tavaszán, ahogy megnyílt az út Oroszország felé, két társával delegálták Moszkvába. Felvették a kapcsolatot a Külföldiek Kommunista Pártjának Összoroszországi Központjával. Nagy mennyiségű orvosságot és ruhát utaltak ki a turkesztáni volt hadifoglyok részére, és a szállítmánnyal visszautaztak Taskentbe. 1920-ban Moszkvában tanfolyamon vett részt, és két alkalommal látta Lenint. A polgárháború befejeztével a párt megbízatásából az első transzportok egyikével utazott el Pétervár-Narva- (hajó)-Stettin útvonalon Berlinbe, majd Bécsbe ment, ahol a párt a Proletár című illegális laphoz osztotta be. 1922-ben kiutasították Ausztriából és hazajött Vásárhelyre. Miután leszerelési igazolványa nem volt, a rendőrség a csóti leszerelő táborba irányította. Ott hazaérkezett hadifoglyok vallomásai alapján eljárást indítottak ellene, majd a székesfehérvári katonai bíróság ötévi börtönre ítélte. Kiszabott büntetésének a felét ki is töltötte Székesfehérváron. Egy általános amnesztia révén szabadult, és 1924 májusában hazautazott Vásárhelyre, ahol rendőri felügyelet alá került.32 A Csóton kiállított tényvázlat leírása szerint a taskenti táborban mint „a kommunista párt leglelkesebb és legveszedelmesebb agitátora, majd párttitkára [...] magyar hadifogolytársainak csak kárára, ártalmára lett, mert sok üldözésnek, sanyargatásnak, bántalmazásnak voltak kitéve”. 1919 márciusában a szkobeljevi magyar hadifoglyok megalakították az úgynevezett hazajöveteli komitét. Annak április végén egybehívott gyűlésén Faragó fegyveresen, fegyveres vöröskatonákkal jelent meg, és a gyűlés után mintegy 80 tisztet letartóztatott, másnap azonban a forradalmi törvényszék a helyi csendőrség nyomására szabadon engedte őket. Délutánra a kommunisták kötelező megjelenéssel újabb gyűlést hívtak egybe. Az asztalnál ülő Faragó felszólította a legénységet, hogy a tiszteknek ne engedelmeskedjenek, és felszólította a gyűlés tagjait, lépjenek be a vörös vasdandárba, mert csak fegyveresen mehetnek haza. A hazajöveteli bizottságot feloszlatta, és annak 30 ezer rubel vagyonát lefoglalta. Hazatérés Hadifogságból leghamarabb sikeres szökés lehetett megszabadulni. D. Nagy Ferenc (1888) gazdálkodó, 46-os szakaszvezető „midőn Homonnánál fogságba került, társaival kitört, az oroszokat lefegyverezte és csapatához két század orosz fogollyal tért vissza”. Betegen Szegedre hozták, és ott még 1914 decemberében meghalt tífuszban. Sinka Sándor (1882) Csernovic elestével fogságba került, de harmad napra tíz társával sikerült megszöknie. Weisz Gábor (1892) 46-os gyalogos, ki Ka- zanyban, majd Dauriában, Kína határán volt és onnan a Murmann-vasút építésére vitték a Fehér-tenger partjára, az 1916. szeptember 23-i híradás szerint megszökött 32 Lásd 8. sz. jegyzet. A Csóton kiállított tényvázlat hiteles másolata. 29
