A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

EMLÉKEZÉS - Korody-Paku István: Kiegészítések Endre Béla művészetéhez

számba ment, akiknek énekelt.”19 „Jótékony célra hangversenyeken énekelt, (...) elment énekelni amikor csak kérték és énekelt ingyért, vigasztalt és ríkatott, amiért csak vastapsok jutalmazták. És a színpadról alig akarták leengedni. A Búza, búza búzát mindig kikövetelték (...) az Újságok hasábjain csak Zsóca asszonynak, vagy Vásárhely pacsirtájának hívták.”20 Béla cigányról, aki már nem volt egészséges, Endre Béla emlékezett: „Hallgatta Kálmán [Endre Béla] Béla cigány nótáját, aki fiatalon, aztán betegen, sárgán, szenvedve húzta a nótát soká Vásárhelyen.”21 Endre Béla hegedülése azonban nem szorítkozott kizárólag a magyar nóták játszására, erről tanúskodik a következő újságcikk: „Vásárhely zenei élete. Mint igaz örömmel értesülünk, városunkban egy vonós-négyes társaság alakult a napokban, melynek tagjai Farkas Lajos és dr. Csépke Károly főgimnáziumi tanárok, Endre Béla festőművész és Plohn József fényképész, akik valamennyien kitűnően képzett zenészek. Az új társaság főképen [sic] a klasszikus zenét fogja kultiválni s kétségtelenül hívatva lesz arra, hogy társadalmi életünkbe egy kis művészetet és elevenséget vigyen.”22

Néprajzról

A nagy vásárhelyi Endre Béla kiállítás százával mutatta be a festőművész skicceit, majolika terveit és néhány kiégetett tárgyát. Ennek fontosságára annak idején már Gonda József is felhívta a figyelmet: „Az Endre Béláék majolika tárgyait külön- külön egy-egy művész által stilizált rajz után alakítják és égetik ki ...”23 A vásárhelyi népi hímzésről: „Az asszonyok, lányok varrótűt vettek a kezükbe és üres idejükben éjjel-nappal hímeztek, csipke és fiié munkákat készítettek, amiért eljöttek a zsidók, szedték. Híres lett a vásárhelyi kézimunka.”24 Egy városszéli ház leírásában a népi bútorokat említette Endre: „(...) a másik szobában festett fenyőfa bútorok, gondolkozó székek, meg fúróit lábúak, cifra támlájúak, szuperlátos nyoszolya, tulipános téka meg láda, (...)”25 26 Endre Béláné is ügyesen kézimunkázott: „A háború után, amikor nem kellett a kép, az ő kézimunkájából került kenyér az asztalra és nevelődött, ruházkodott a három gyerek. Szépek voltak a kézimunkák, iparművészeti kiállításra kerültek. (...)”2° Számomra, mint zenész számára legérdekesebb a vásárhelyi halottsiratás leírása volt, mert ennek nyomára sem Péczely Attilánál, sem Felletár Bélánál nem bukkantam. Teljes egészében idézem: „Bent a halott körül ülnek az éneklő, sirató, virrasztó asszonyok, az énekjükbe belefullad a fele19 Op. cit. 136.

20 Có, 129a.

21 Có, 130a.

22 Vásárhely és Vidéke, 1909. október 9. 3. A rövidhírben említett Csépke Károly keresztneve helyesen Andor.

23 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1912. december 25.

24 Có, 123 b.

25 Có, 130a.

26 Có, 129a.

282