A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Makó Imre: Hadifogoly hódmezővásárhelyiek a nagy háborúban
Omszk, Csita és Vlagyivosztok után Szentpétervárról - valószínűleg mint csererokkant - Svédországba került, ahonnan 5 hónap után, 1918. augusztusban tért haza. Szűcs Imre (1875) ács, volt főárkásznál 20 százalékban állapított meg kereset- képesség-csökkenést az 1922-es vizsgálat. Vele együtt a Vásárhelyen ez időben ellátásra szorulónak ítélt mintegy 400 hadirokkant közt mindössze 3 volt csererokkant részesült rokkantellátásban.24 A csererokkantként hazatértekből többet itthon még újra beosztottak a menetbe, azaz a harctérre, vagy könnyű szolgálatra. A háborút követően általában folytatták polgári hivatásukat, mint Körösi Sándor (1885) ügyvéd, Bódi Károly (1889) ismert csemegekereskedő, az említett Csiky doktor és Perl kárpitos, és még többen. Az orosz hadifogságot szenvedett vásárhelyiek közül ismereteink szerint röviddel hazatérésüket követően, illetve még fiatalon, másfél évtizeden belül mintegy 40-en haltak meg a háborúban, illetve a fogságban szerzett betegségben, magasan a legtöbben tüdőbajban, majd szív- és vesebetegség folytán. Két frissen hazatérttel a fogságból hozott tífusz végzett. Internacionalisták Az oroszországi forradalmak után a könnyebb hazajutás reményében és a táborokban folytatott erőteljes agitáció hatására számos hadifogoly önként csatlakozott a Vörös Gárdához, majd 1918-tól a Vörös Hadsereghez. A Magyarországi Tanács- köztársaság még élő hódmezővásárhelyi katonáiról az 50. évforduló kapcsán 1969- ben készített és a városi pártbizottság székházában elhelyezett tablóra kilenc volt úgynevezett internacionalista került fel. Az 1980-as években még látott tabló további sorsát nem ismerjük, a neveket akkor nem jegyeztük fel. Egyéb forrásokból a következő, magát internacionalistának tekintő személyekről van tudomásunk. Boros János (1896) kőművessegéd az októberi forradalom után belépett a Vörös Hadseregbe, és Szmolenszk, valamint Minszk térségében harcolt az intervenciósok ellen. 1918 tavaszán hét társával együtt hazaküldték. Hadbírósági kihallgatások után az olasz frontra irányították.25 Búza Imre (1893) 1918 májusában egy uráli vasgyár munkásaival lépett be a Vörös Hadseregbe. Magyar internacionalista ezredbe került, több ütközetben vett részt a fehérek és a csehek ellen. 1919-ben néhány nappal a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt érkezett haza.26 Kiss (Klein) Sándor (1885) bevonulása előtt biztosítási ügynök volt. „Három évig voltam orosz fogságban [...] tagja voltam az orosz szovjetnek, vezére az Omszk megyei vörös gárdának” - nyilatkozta a Tűz című szegedi lapnak 1918 decemberében, annak kapcsán, hogy a híradás szerint Vásárhelyen vörös gárdát szer24 HL Hódmezővásárhely Város Tanácsa Katonai Ügyosztályának iratai: Hadirokkantak össze- írási és ellátás-megállapítási ívei, 1922. 25 A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona (a továbbiakban: MCSMHÉL). Szeged, 1987. 67. 26MCSMHÉLi. m. 79. 27
