A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Népi és polgári méhészkedés - Mézeskalácsosság

Id. Samu Ferenc (1845—1933) vásárhelyi földbirtokos, a Gazdasági Egyesület egyik alapítója, th. bizottsági tag, régi méhészgazda. Befolyása révén sokat tett a helyi méhészet fejlődéséért. Fia, ifj. Samu Ferenc folytatta édesapja gazdaságát, s szakcikkeket jelentetett meg pl. a Méhészet c. folyóiratban 1955 és 1963 között.

Dékány József (1894-1976) gazdálkodó, politikus, újságíró és méhész. Az ő kezdeményezésére alakult meg és került be a helyi Mezőgazdasági Szakiskola tárgyai közé a méhészet is, az 1940-es évek második felében. Helyettes polgármesterként nagy szerepe volt a háború utáni helyi élet megszervezésében, különösen a mezőgazdaság, a városi kertészet helyrehozatalában.

Péterffy Sándor 61884 ?) nagytatársánci, majd kardoskúti tanító, méhész, aki több helyi méhészeti kiállítást szervezett a huszadik század első évtizedeiben. A kiállítások tapasztalatairól beszámolt a helyi sajtóban.60

A városban több kereskedő foglalkozott méhészeti segédeszközök (kaptárak, kasok, füstölők, műlépek, pörgetők, stb.) forgalmazásával, illetve méz, méhpempő, virágpor, méhviasz és sonkoly (természetes viaszból formált sejtfedés) fölvásárlásával, mint pl. v. Kovács Pál Teleki u 3. szám alatti fűszerkereskedő,61 akinek a paperei szőlőjében méhészete is volt.62

A huszadik század első felében élt nagyobb, elismertebb helyi méhész volt még: Vass János mágocsi birtokos, Sinkó József csizmadiamester, Kiss János asztalos, Karasz János, Orsós József, Kun Balázs, Lénárt János, Varga Sándor, Meszlényi György, Hódi József, Szenti Imre gazdálkodó-méhészek, a Kenéz család (Ernő, Ferenc és Pál), Nagy Sándor sóshalmi méhész, Ivanics Ferenc (aki 1954-ben országos méhészeti versenyt nyert), Angyal Mihály az 1967. évi budapesti országos kiállításon (OMÉK) saját fejlesztésű pörgetőjét állította ki és sokan mások.

Méhészcsaládok, méhesgazdák a mai Hódmezővásárhelyen, visszaemlékezők: Szenti András (1930-2007) rárósi gazdálkodó, Kovács Péter Pál (1922) és fia paperei méhész, Jószai Sándor méhész, egykori szakszövetkezeti elnök, Térjék József (1932-2018) mámazugi méhész, Udvarhelyi Gyula (1948) méhész, agrármérnök, Bakos István (1956) héjjahalmi, barattyosi méhész, Kádár Ernő aranyági méhész (apja és nagyapja is méhészkedett), a helyi méhész egyesület ellenőrző bizottságának elnöke, Török György sóshalmi méhész, Németh Attila méhész, egyesületi elnök, Szabó Ferenc ezüstokleveles aranyági méhész, dr. Papp Zoltán kishomoki, majd paperei méhész, Török Pál barattyosi méhész és még sokan.

A méz haszna, hasznosítása, fölhasználása Vásárhely környékén

Gregus Máté, akinek sokrétű gazdaságában méhcsaládok is voltak, így fogalmazta meg a méhészet jövedelmezőségét: „Ötven hold szántóföld hasznát adta ki — jól mézelő évben — száz család méh

60 VV. 1910. október 28.

61 DOBÓ 1928. passim.

62 FEJÉRVÁRY 1929. 420. p.

263