A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború

hódmezővásárhelyi Szervezete”. Alatta: „Igazolom, hogy dr. Galyasi Miklós, aki Hódmezővásárhelyen 1903-ban született, anyja Singer Berta, Hódmezővásárhely Kinizsi u. 17 szám alatti lakos, író, politikailag megbízható. Baloldali írói tevékenysége miatta a fasiszta rendszer internálta, és elhurcolta. Szabadon bocsátását tisztelettel javasoljuk és kérjük. Hódmezővásárhely, 1945. július 3. Oláh Mihály párttitkár” - a lap jobboldalán ennek orosz nyelvű rezüméje, mindkettő alatt szignó, piros pecsét ötágú csillaggal, az egész hátoldalán lila tintaceruzával értelmezhetetlen kifejezés: „Exatalandó!” Ezért-e, vagy a szovjet határozatok miatt (ez a valószínűbb), de július 19-én rövid újsághír tájékoztatott mindenkit hazaérkezéséről. 99 „... Itthon tudtam meg, hogy Édesanyám az auswitczi gázkamrában pusztult el a német hóhérok kezétől. Feleségemmel együtt teljesen kirabolt, széthurcolt otthonunknak csak üres falait találtuk. Hónapokig beteg voltam, mert 45 kg [test] súllyal érkeztem haza, és figyeltem, hogyan tápászkodik fel a város a második világháború borzalmai után...” - A háborús évek lezárásával új életszakasz vette kezdetét, de előbb neki is igazolóbizottság elé kellett állni. 1946. február 7-én az I. bizottság igazoltnak tekintette.100

Ellenben a 111. bizottság Radó doktort feddésre ítélte, és az ügyet a „bizonyításra jogosult” szegedi népbíróságra utalta, aminek tovább hírértéke nem volt. Ha sor is került tárgyalásra, annak levéltári nyoma eddig nem került elő. 1947-ben hatósági bizonyítványt kért a városi tanácstól, ennek oka ismeretlen, mert az iratot leselejtezték. 1945-től heves belpolitikai vitát gerjesztett a zsidóság kivándorlási szándéka (ezt a törekvést támogatta az 1926-ban alakult Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége is, céljai között szerepelt a magyar zsidóság bevonása Palesztina újjáépítésébe, gazdasági, kulturális kapcsolatok létesítése, a jeruzsálemi héber egyetem támogatása, „a Szentföld iránti kegyeletes és tudományos érdeklődés ébrentartása”). A működő egyesületek ekkori feloszlatása a cionista mozgalmat még nem érintette, betiltása a szovjet-izraeli kapcsolatok megromlása után vált sürgőssé, ezért a Magyar Dolgozók Pártja 1949. január 12-i ülésén, annak ellenére, hogy maga Rákosi, de több politikai vezető- és párttársa is zsidó, kimondták, hogy a cionista szövetség tevékenysége az országra nézve káros, nem kívánatos. Önfeloszlatás formájában történt megszűntetése előtt, amivel azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy annak oka törekvéseik sikertelensége, még engedélyezték nyolcszáz kiválasztott „csendes” kivándorlását. Máig rejtély, hogy kik voltak a kivételezettek. A MCSZ feloszlató ülésére 1949. március 4-én került sor. A már megszervezett csoportok alijázása felgyorsult annak ellenére, hogy a szövetség megszűnése után ez illegálissá vált. Az AVH még az év május 11-én indított, cionista vezetők elleni akciója 1949. június 18-i nyilvános főtárgyaláson fejeződött be, a vád: folytatólagosan elkövetett, csoportosan elkövetett tiltott

99 Vásárhely Népe (VN), 1945. július 19. 2. p.

100 GALYASI Miklós: A Tornyai Társaság előzményei és megalakulása. II. Újrakezdés. Hmvhely, 1965. (NLVK HGy); MNL CSML HL Hmvhely I. sz. Igazoló Bizottság iratai. 734/1946. I.

209