A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború
„mozgó táborok”, a hadműveleti záróvonalat, azaz: az előrenyomulással változó frontvonalat követték, így a háború végéig 743 ilyen áttelepítés történt.90 Baját a szovjet haderő 1944. október 21-én foglalta el. November végén, december elején a Vaskúti úti utászlaktanyát és barakktábort alakították át hadifogoly-gyűjtő és elosztótáborrá, ahová tömegével hajtották erőltetett menetben a mozgótáborok hadifoglyait, közöttük polgári lakosokat is, ezerszámra. Megnyitásának időpontja a munkára fogott hadifoglyok élelmezésére december 8-án létrehozott „városi szociális konyha” megnyitásával lehet azonos.91 Szegeden a Szegedi Királyi Kerületi Börtön (Csillagbörtön) kiürítése szeptember elején vette kezdetét, az elítélteket és az őrszemélyzetet többek között a váci fegyházba szállították.92 A város október 11-től került szovjet városparancsnokság alá, a börtön ezután lett hadifogolygyűjtő- és elosztóhely. A legkorábban érkezett hadifoglyok között volt nyilvántartva a hódmezővásárhelyi Hegedűs István kovácssegéd, aki egy nagyváradi hadiüzemből november 25-én került ide. 93 A Népjóléti Minisztériumnak 1945. április 4-én a jelentéstevő neve feltüntetése nélkül készített felirat szerint a 600 férőhelyes Csillagbörtönbe 12 ezer hadifoglyot préselték össze, az egyszemélyes cellákba akár 15 embert is, úgy, hogy csak állva tudtak aludni. Az élelmezés elégtelensége, a minősíthetetlen higiéné kiütéses tífuszjárványt okozott. A jelentés utolsó oldalára két nappal később tett megjegyzés szerint „a szegedi tisztiorvos távirati jelentésében közölte, hogy a szegedi Csillagbörtön hadifogolytábor részletes átadása megkezdődött”, vagyis a meg nem betegedett foglyok elszállításra kerültek, a börtön és a szomszédos iskola hadifogolykórházként működött tovább, egyes adatok szerint augusztusig. A város napilapja, a Délmagyarország, a hadifogolytábor kialakítása után csak hónapok múlva írt arról, hogy kik is vannak idezárva. A tífuszjárványt elbagatellizálták, sugallva, hogy a „behurcolt” betegséget kontroll alatt tudják tartani. Való igaz, a várost nem érte készületlenül, dr. Valentiny Ágoston polgármester már az előző évben, október 24-én adott ki rendelkezéseket egy esetleges járvány elleni védekezésre.94 A pánikkeltést szigorúan szankcionálták, akkor is, ha a hír megfelelt a valóságnak. Ezért a napilap egyik cikkében járvány helyett az ott zajló Jelentős” kulturális életről számol be: „a Csillagbörtönben elhelyezett magyar hadifoglyok 90 VARGA Éva Mária: Magyarok szovjet hadifogságban (1941-1956) az orosz levéltári források tükrében = Ruszisztikai könyvek XXIII. Russica Pannonicana Budapest 2009. 122. és 118. p. (Továbbiakban: VARGA 2009.) 91 BOGNÁR Zalán: Magyarok hadifogságban Magyarországon = Argumentum Kiadó, Budapest, 2010. (továbbiakban: BOGNÁR 2010.) 79. p., 16. lábjegyzet: BKMÖL XXI. 502. Baja város közgyűlési jegyzőkönyvei, 1945. december 15. 92 NAGY István: Adalékok az 50-es évek büntetés-végrehajtásának történetéhez = Börtönügyi Szemle 2014/2. sz. (33. évf.) 45-60. p. - Vác Város Levéltárának fondjegyzéke alapján (Közigazgatási iratok, 21595.) 93 MAKÓ-KATONA 1991. 107. p. 94 Sorsforduló 1. k. 49. p., 26. dokumentum (MNL CSML Szeged-Királyhalom. I. f. közig. hat. 1944/1031) 206
