A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború
következtében hunyt el.67 Bárány Lajos (a sajtóban Gyula) kereskedő a kevés túlélők egyike,68 akárcsak Rubinstein Herman villanyszerelő, akinek internálásáról hírlapi információ van, deportálásáról nincs semmi adat. Galyasival közel azonos időben kerültek újvidéki munkaszolgálatra: Blantz Béla banktisztviselő, őt novemberben, a korábban ügyvédjelölt, ekkor fényképészsegéd és tánctanár dr. Szabó Andort január közepén ölték meg a Komárom — Győr vonulási úton. Grünbaum Sándor kéményseprő-segédről az utolsó értesülés, hogy júniusban csapatával Újvidékre távozott, eltűnése után július 15-én nyilvánították holttá. Strausz Aladár városi tisztviselő, korábban tartalékos hadnagy hiába tért át 1938- ban a római katolikus hitre, munkaszolgálatra kötelezték, szeptember közepén még Kunmadarason látták, október 15-én holttá nyilvánították. Szántó József magántisztviselő augusztus 16-án írt utoljára levelet, szeptember 15-én holttá nyilvánították. Mahler Sándor magántisztviselő a bori rézbányák egyikéből októberben Mosonmagyaróvárra, onnét novemberben Észak-baj orországba, decemberben a németországi Buchenwaldba került, január 26-án halt meg.69 Az utólagos holtnak nyilvánítási eljárásoknál a bíróság az előadottak alapján az ügyirat megérkezése után nem a halál időpontját állapította meg. A dátum a halál tényének bírói megállapítását jelzi, amire legkorábban az eltűnést követő hónap 15. napja után kerülhetett sor. Galyasi az ország egyik legnagyobb, a Nemzetközi Vöröskereszt helyszíni ellenőrző bizottsága értékelésében tisztességes embernek tartott Gribowszky György parancsnoksága alatt működő, a sárvári cukorgyár és a selyemgyár egy-egy lerekesztett területén kialakított intemálótáborába került. Az ő útja is a fővárosi toloncházon keresztül vezetett ’57-es büntetőügye egyik kihallgatási jegyzőkönyve szerint. Ekkorra a köpönyegforgató Ferenczy László csendőr alezredes, a vidéki deportáló osztagok parancsnoka a Duna-Tisza közéről és a Dél-Dunántúlról már 3521 zsidót koncentráltatott oda.70 A városi gettó létszámát is figyelembe vevő sárvári járás fő szolgabírája a megyei alispánnak egy nappal később küldött jelentésében olvasható, hogy „a németek a sárvári zsidók számát a 6100 főben állapították meg.” Májustól a műselyemgyárban rendszeresített rendőrségi kisegítő 67 MOL K 150 P 1939-1944. 3876. csomó, Schnitzer Lajos izr. internálásának felülvizsgálását kérte édesanyja; 3963. csomó, Schnitzer Lajos izr. hódmezővásárhelyi lakos napszámos internálása, majd annak megszüntetése, mert a sárvári kisegítő toloncház értesítése szerint kiadták a német katonai hatóságoknak németországi munkára. 1944. júl. 11. 68 MOL K 150 P 1939-1944. 3963. csomó, Bárány Lajos izr. fuvaros, hódmezővásárhelyi lakos internálása. 69VRÚ, 1944. ápr. 25. 2. p.; NÚ, 1944. ápr. 29. 7. p.; VRÚ, 1944. máj. 14. 4. p.; MAKÓ- SZ1GETI 2014. 33-115. p. 7,1 Nemzetközi reagálás és közbelépés, 1944. július 27-i látogatásuk (BRAHAM 1977. 2. 1159. p.); Ferenczy 1944. június 30-i jelentése a zsidók számáról a III. és IV. csendőrkerület gettóiban és megyei gyüjtőtáboraiban (BRAHAM 1977. 2. 728. p.); MZsKT „Megbízottunk beszámolója 1944. június 15-én befejezett körútjáról. Információk a gettókról, megyénkénti összesítés.” (Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár) 197
