A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború

csak katonai SAS behívójegyemmel sikerült kiszabadulnom. A velem együtt internált személyek közül egy sem tért vissza ezidáig. Egyéb mondanivalóm nincs.”62 - A volt rendőrkapitányt Galyasi első bevonulása előtt néhány nappal, 1940. július 20-án nevezték ki Vásárhelyre. Rendőri pályáját az 1910-es évek elején a magyar királyi határrendőrség egyik fogalmazóirodájában fizetés nélküli segédfogalmazóként kezdte. Mivel „hivatali teendőit mindenkor, de különösen a jelenleg dúló háború alatt elismerésre méltó buzgalommal látta el”, ezért a belügyminiszteri javaslatára a minisztertanács 1918. március 7-én a III. osztályú polgári hadi érdemrenddel tüntette ki. 1927-ben magyar királyi rendőrtanácsosként mezőtúri, majd hajdúszoboszlói rendőrkapitány. Működéséhez fűződik az 1935- ben kiadott hajdúszoboszlói gyógyfürdőrendelet „a testi épség, a közegészség és a közerkölcs védelméről.” Ennek keretében hatáskörébe tartozott a „lakos-, és üdülővendég-nyilvántartás”. Ezt hirdetményként, változatlan formában új szolgálati helyén, Hódmezővásárhelyen is közzétette.63 „Az állás azért van, hogy embertársaink ügyes-bajos dolgain segítsünk...” mondta Endrey polgármester a dr. Simkó Elemér főispán kezdeményezésére indított közigazgatási tanfolyam megnyitóján még 1940-ben. Ezen az új rendőrkapitány „Rend. Rendészet. Rendőrség. Ennek szervezete, feladata és működési területe a biztonság és közigazgatás rendtartásában” címmel 1941. február 11-én tartott előadást, bemutatva a rendőrség munkáját, egyben hangsúlyozva, hogy „a rendőr a béke katonája.” 64 Galyasi sebtiben tett tanúvallomásainak sebtiben rögzített jegyzőkönyveiből kimaradt, hogy előzőleg már megjárta Páhi és Hajmáskér munkaszolgálatos táborait, a rendelkezésünkre álló dokumentumok pedig arra figyelmeztetnek, hogy a dátumokra ő sem pontosan emlékezik.

Az Országos Levéltár fondjegyzéke az 1939-1944 közötti évekből 37 hódmezővásárhelyi lakos internálási aktáját tartalmazza, valamennyi „priorálási”, vagyis az érintett személy múltbéli magatartását, előéletét jogi szempontból vizsgáló, az ügyirathoz előiratként csatolt dokumentum. Galyasival együtt lett internálva Vadász Miklós első világháborús hadirokkant drogériás, akit a budapesti toloncházba, onnét a sárvári gyűjtőtáborba, majd Szombathelyre vittek, május 19- én Auschwitz-Birkenauba szállították, 21-én holttá nyilvánították.65 Ániszfeld János kereskedőt szintén Budapesten, Sárváron keresztül, de Auschwitzba, majd Mauthausenbe, végül a Linz melletti Ebensee koncentrációs táborába hurcolták, október közepén az ottani tábori kórházban halt meg.66 Schnitzer Lajos fényképész szintén Budapesten, Sárváron keresztül Auschwitzba került, ott éhezés, verés

6 AÚ, 1945. szept. 12. 2. p.; MNL CSML Szeged. A Szegedi Népbíróság polgári peres iratai. XXV. 8. fond. B IV. 4630/1950. Beliczky Kálmán népbírósági aktája.

“VRÚ, 1942. jan. 30.6. p.

64 Magyar Nemzeti Levéltár Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1897-1944; NÚ, 1940. okt. 30.) 1- 2. p.; Délmagyarország (DM), 1940. okt. 30. 6. p.; NÚ, 1941. febr. 12. 2. p.

65 MOL K 150 P 1939-1944. 3960. csomó, Vadász Miklós izr. drogista (gyógyszerész).

66 MOL K 150 P 1939-1944. 3963. csomó, Ániszfeld János izr. magántisztviselő, jelenleg mezőgazdasági munkás.

196