A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború
A Magyar Királyi Hadsereg Vezérkari Főnökségének VKF/2—D alosztálya54 1942. február 21-én rendelte el a „nemzethüség szempontjából megbízhatatlanok” személyre menő bizottsági felülvizsgálatát. A bizottság a listára bárkit felvehetett, onnét törölhetett, megállapíthatta a megbízhatóság fokát, javasolhatott internálást, rendőri felügyeletet vagy tábori különleges, büntetőszázadba történő behívást. A gettósítás végeredményben teljes elszabotálását eredményező késlekedését igen sérelmező rendőrkapitány elégtételt kereső buzgalma a helyi zsidóság e rendelet alapján foganatosított internálásában nyert elégtételt, dokumentálják a belügyminisztériumnak küldött több tucat jelentése és a szinte mindennapos újsághírek. A gettórendelet megjelenését követő napon a következő közlemény jelent meg: „a rendőrkapitányság illetékes szerve hivatalosan közölte, hogy dr. Galyasi-Reisinger Miklós zsidó 41 éves pékmester ellen, akit pénteken vettek őrizetbe, intemálási határozatot hoztak, mert politikai megbízhatatlansága bebizonyosodott.”55 Beliczky tehát április 28-án vetette őrizetbe Galyasit. Azonnali ujjlenyomatvétel után a véghatározat jogerőre emelkedéséig a magyar királyi rendőrség hódmezővásárhelyi kapitánysága fogdájában „foganatosítandó, ideiglenes őrizetbe vételét” rendelte el. A véghatározat „megokolás”, hogy „államrendészeti szempontból megbízhatatlan, szélsőbaloldali érzelmei és magatartása miatt. Magatartása a hadsereg működőképességének zavartalanságát veszélyezteti s ezért a harcban álló magyar királyi honvédség hátországi biztosítása megköveteli, hogy a zsidóságnak a bolsevizmus győzelmére spekuláló tevékenysége a legszigorúbb és egyetlen célravezető intézkedéssel egyszer s mindenkorra lehetetlenné tétessék. Ezen oknál fogva fent nevezett rendőrhatósági őrizet alá helyezését el kellett rendelnem.” A főkapitány az ügy aktáját május 1-jén megküldte a belügyminisztériumnak azzal, hogy „fentnevezett” a véghatározat ellen fellebbezéssel élt, az ügyben bűnvádi eljárás nem indult. Fellebbezési iratok nem kerület az aktacsomóba, de leírás szerint az 1929. évi XXX. törvénycikk 56. §. (1) bekezdés alapján annak a végrehajtásra nem is volt halasztó hatálya.56 „Magyarországon, amely minden zsidóellenes rendelet ellenére az előző években a zsidók számára biztonságosabb hely volt, mint a környező országok bármelyike, a hatóságok most az Eichmann vezette deportáló kommandóval meglepő lelkesedéssel és sebességgel szervezték meg a zsidók vagonokba terelését 54 GAZSI József: Politikai megkülönböztetés a Horthy-hadseregben 1919-1945 = Hadtörténelmi közlemények 1972/3 (XIX. évf.) 505-546. p. - „D” a Hadügyminisztérium VI. Főcsoport Vezérkar 2. Hírszerzési, kémelhárítási osztály Defenzív alosztályának betűjele, a politikai rendőrség feladatát látta el. 55 NÚ, 1944. ápr. 29. 7. p.; VRÚ 1944. máj. 14. 56 MOL K 150 P 1939-1944. Magyarország, a Belügyminisztérium iratai: 3883./ Közbiztonság. Rendőri felügyelet, rendőri őrizet (internálás) priorálási ügyek. 3963. csomó, K 150-VI1. kútfő-9-a 1944-176360. Dr. Galyasi (Reisinger) Miklós izr. író, hódmezővásárhelyi lakos. (Továbbiakban: MOL K 150 P 1939-1944. X csomó,) 193
