A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború
Harmadik mondat A honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk 230. § (1-6) bekezdései a hadseregen belüli zsidókérdést úgy oldotta meg, hogy a zsidókat eltiltotta a fegyveres szolgálattól, egyidejűén a közérdekű munkaszolgálat szabályozásával pedig megteremtette annak jogi alapját, időtartamát alkalmanként három hónapban maximálva. Az 1942. június 31-én kihirdetett 1942. évi XIV. törvénycikk 5. § (1) bekezdése a szolgálati időt érintetlenül hagyta, a (2) írta elő, hogy a szolgálatot rendfokozat, karpaszomány nélkül kell teljesíteni.35 A munkaképeseket katonai parancsnokság alá, hadműveleti övezetbe, fegyvertelen tábori munkaszolgálatos századokba rendelte, az idős, rossz egészségi állapotúakat hátországi fegyvertelen kisegítő munkaszolgálatos századokba sorozva a hadosztályok alá rendelt, hadiüzemmé nyilvánított gyárakban, bányákban, vagy útépítésen, erődítési munkán, mezőgazdaságban dolgoztatták. A megközelítően 250 000 fős második magyar hadsereg Jány Gusztáv vezérezredes, gyalogsági tábornok parancsnoksága alatt 1942. április 11-én indult a keleti frontra. Ide tartozott a különböző típusú munkaszolgálatos-századokba besorozott nagyjából 50 000 zsidó (pontosan sem az ide vezényelt századok száma, sem az összlétszám nem állapítható meg).36 A szegedi V. hadtest munkaszolgálatos zászlóaljának felállító központja, a zászlóaljtörzs, Hódmezővásárhelyen, gyülekező-elosztóhely ugyanitt a Makói úti Erdős malomnál volt, a zöm a szegedi hadtest területén élő zsidókból került ki. A századok állományfoltöltés után kaptak hadrendi számot, majd őrszemélyzettel (keretlegények) kerültek kiszállításra. Egy század állománya 240 fő + 20 fős őrszemélyzet. A doni arcvonalba a szegedi zászlóalj 105/1-14. és V/5. számú, összesen tehát 15 századát rendelték, tizenhatodik a 454. különleges (aknaszedő) munkásszázad. 37 A kilenc honvédhadtest-parancsnokság alá rendelt munkaszolgálatos zászlóaljak létszámáról az 1941. december 15-i, összesített kimutatás tájékoztat (zárójelben az országos összes): a szegedi hadtestparancsnoksághoz 97 keretben (672) 2349 keresztény (6319) és 2887 tényleges zsidó (14410) munkaszolgálatos tartozott, összesen 5333 fő (23690). Az összeshez viszonyítva kiugróan magas a szegedi létszám. Félévvel később, a doni áttörés után, a keleti frontra vezényelt szegedi muszos századokból is csupán hírmondó maradt. Nagybaczoni Nagy Vilmos minderre így emlékezett vissza: „Az 1943. január 13-án megindult orosz támadás a Don menti magyar hadsereget csaknem teljesen megsemmisítette. A 2. magyar hadsereg maradványait nagy nehezen sikerült kivonni a harcok közvetlen körletéből, s velük együtt a magyar zsidó munkaszolgálatosok roncsait is. A németek elrendelték, hogy a 2. magyar hadsereg roncsait, s velük együtt a magyar zsidó munkaszolgálatosok maradványait ,5Corpus Juris Hungarici; SÓFÁR. Zsidótörvények 1790-1946 ,6KARSAI 1962,1. CXXII-CXX1II. p.; BRAHAM 1977. I. 360. p (62-64. jegyzetek). ?KANYÓ Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai = Tanulmányok Csongrád megye történelméből XXIII. CSML, Szeged, 2000. 305-306. p. 186
