A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Szigeti János: Festőiskola, képzőművészeti tábor, szabadiskola Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Baján

bizonyultak. A festőművészek nap mint nap tanítják, korrigálják, tanáccsal látják el a rájuk bízott növendékeket. A diákfestők között felnőtt is akadt.

1975-ben az újszegedi KISZ-tábor négyszemélyes faházai kerültek a beton alapokra. A mártélyi Holt-Tisza-parti nyolcvan személyes képzőművészeti tábor külhoni fiatalokat is fogadott.19 20

A képzőművészeti alkotótábor hallgatói zömével szakköri tagokból áll, tehetséges művésznövendékek, ám akad kezdő művészpalánta is. Valójában amatőrök, de közülük jó néhányan tanulmányaikat felsőfokon folytatták. „Mártély nem tanítóképző műhely, hanem az együttlét örömeivel, a sajátos alföldi életforma megismerésével járó személyiség- és alkotói egyéniség-csiszoló, kiteljesítő közeg.”"0 A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum kezdettől fogva felkarolta a nyári képzőművész tábort. A fiatalok képeiből tárlatot rendeztek.21

Ha egy kicsit előre lapozunk a tábor múltjában, 2000-ben már a 35. Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskolaként funkcionált tovább. Fodor József, Holler László mellett már Szabó Tamás szobrászművész és Neuberger Róbert festőművész is fejlesztette, irányította a növendékeket. Fodor József 1976-tól 2006 márciusáig vezette a hódmezővásárhelyi és mártélyi művésztelepet. Az ifjúsági művésztábor alapítójaként 37 éven át volt korrigáló tanár 1965 és 2002 között. A mártélyi művészdombnál márványtáblát avattak tiszteletére.

2007-ben a 43. ifjúsági művésztábort szervezték meg. Ekkor már Bányai Béla festőművész irányította a tábort.22 23 2008. augusztus 10-én, a hagyományokat követve, a Mártélyi Alkotótábor ifjú művészeinek kiállítása nyílt meg a Tornyai János Múzeumban. Az V. Ifjúsági Képzőművészeti Tábort nem lehetett Mártélyon megtartani a Tisza áradása miatt. 1970-ben a kiskundorozsmai sziksóstói helyszín fogadta a mintegy 60 fiatalt.22

A művésztábort minden évben augusztus első két hetében tartották meg. A műhelykiállításra a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban került sor, ahol a tárlatlátogatók augusztus harmadik hetétől a hónap végéig láthatták a fiatalok munkáit.

A mártélyi tábor résztvevőinek száma folyamatosan nőtt. 60-80 főt tudtak elhelyezni. Ebből kifolyólag bővült a művészpalántákkal foglalkozó festő-, szobrász- és grafikus képzőművészek száma. Az alapítókon kívül említsük meg Erdős Péter, Kollár György, Szabó Tamás, Szatyor Győző és Wieszt József nevét. Nem feledkezhetünk el dr. Dömötör János igazgatóról sem, aki művészettörténeti és helyismereti stúdiumokkal segítette a művésztábort.24

19 TANDI Lajos: Mártélyi képeslapok. Délmagyarország, 1975. aug. 14.

20 BECSEI Péter: Mártélyi mozaikok. CSMH, 1986. aug. 8.

21 Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Fejezetek hat évtized történetéből. Szerk. HEGYI András. Szeged, 1982. Képek a táborból.

22 GÁL Orsolya: Mártélyi mesterek műhelye. Csongrád Megyei Napilap, 2007. aug. 3.

23 F. P.: Vendéglátó: Kiskundorozsma. CSMH. 1970. aug. 9.8.

24 A tanulmányomhoz felhasznált kútfők mártélyi albumomban lelhetők fel. A következő sorszámú művésztáborokról rendelkezem riportokkal, beszámolókkal, cikkekkel: II—VIII., X-XIL,

137