A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Szigeti János: Festőiskola, képzőművészeti tábor, szabadiskola Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Baján

mozgalmak idején érte, esztendei adója — 200 arany, 10 pár cselebi csizma, egy kötés karmasin (fele vörös, fele sárga), két csuitár vagy egy skarlát szőnyeg. De ezt az adót, melyet cikényi vagy körmöd, jó és igazméretü aranyokban Szt. Mihály napján kell lefizetni, csak a háború folyása alatt engedi; béke idején 700 tallért, vagy új alku szerint megállapított összeget fizetnek.” A város hallal is kedveskedett földesurának.

Mező-Vásárhely egy összegben fizette béke idején adóját, a kedvezményt háborús időszakban kapta. Egyes kutatók Bercsényi foldesuraságát katonai jellegűnek tekintik. A kuruc generális lojális volt a városhoz, eltűrte, hogy a jobbágyok folytonosan hátralékosán fizették a taksát.

A császári csapatok zsarolásai, kegyetlenkedései, erőszakoskodásai nem ismertek határt. Bercsényi Miklós Bécsben a haditanács előtt emelt ellenük panaszt. Földesúri jogaik megóvása és gyakorlása tekintetében állandó veszélynek volt kitéve. A vásárhelyiek nem csak városuk területére nézve ismerték el Bercsényi jogviszonyát, hanem az általuk használt pusztákra is. Mező-Vásárhelyt a kóborló hadak folyamatosan háborgatták, ezért a főkapitány oltalma alá helyezték magukat. Amikor adóterheik mérsékléséért esedeztek, Bercsényi megértéssel engedett. A főkapitány harcolt a török ellen, a Rákóczi-szabadságharcban a vezérlő fejedelem mellett végig kitartott; ám csak ideig-óráig tudott birtokban maradni.

Összegezve: Rákóczi 1707-ben detronizáltatta a Habsburgokat. Bercsényi fővezér emlékeztette a vásárhelyi jobbágyokat, hogy bár a király másoknak adta őket el, mégis csak az ő jobbágyai maradtak. Eleink a hátralékot kiegyenlítették, az évi taksát megfizették. A kuruc generális földesurasága azzal fejeződött be, hogy a várost haszonbérbe adta Károlyi Sándornak.15

Bercsényi első felesége Homonnai Drugeth Krisztina, második Csáky Krisztina. Előbbi házasságából 1689. augusztus 3-án Eperjesen született gróf Bercsényi László (1689-1778), aki 1758-ban Franciaország marsallja lett.16

A városháza közgyűlési termébe kerülő festmény elkészítésére 1908-ban kapott megbízást Tornyai János. A szegedi színtársulattól kosztümöt, süveget, csizmát és parókát kért kölcsön, és abba öltöztette modelljeit. Tornyai műterme ekkor a Serház téri huszárlaktanya egyik terme volt. Mintegy három hétig Rudnay Gyula állt modellt, majd Kovács Mórit (1883-1977) öltöztette be. Mind a modellek, mind a Mester, meg-megszakította a festmény elkészítését. Márit kétszer is fel kellett

15 SZEREMLEI Samu: Hódmezővásárhely története 3. k. Hmvhely, 1907. 212-222.; HERCZEG Mihály: A Bercsényiek földesurasága Hódmezővásárhelyen. In: Bercsényi Miklós és kora. Szerk. FÖLDESI Ferenc, CZEGLÉDY Sándor. Hmvhely, 1993. 32-35.; HERCZEG Mihály: A Bercsényi család és Hódmezővásárhely. In: A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 1996. Szerk. KRUZSL1CZ István Gábor, KOVÁCS István. Hmvhely, 1996. 21-29.

16 ZACHAR József: Bercsényi László és a franciaországi Bercsényiek = Bercsényi Miklós és kora i. m. 49-67.; sz(abó) e(ndre): Az ügyirat száma: 448/68. Levél Plaisirből a Nagytekintetű Városi Tanácshoz - Hódmezővásárhelyre. CSMH, 1968. 05. 09.

135