A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Szigeti János: Festőiskola, képzőművészeti tábor, szabadiskola Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Baján
SZIGETI JÁNOS FESTŐISKOLA, KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁBOR, SZABADISKOLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, MÁRTÉLYON ÉS BAJÁN A képzőművészeti forrásokat, így a kiállítási katalógusokat, lapkivágásokat, kritikákat, fotókat füzetekbe, albumokba, mappákba tereltem. A tanulmánykötetek, szaklexikonok, almanachok gyűjteményem fontos részét képezik. A hely szelleméhez igazodva elsősorban a hódmezővásárhelyi tékákra és feldolgozásokra figyeltem leginkább. Még mielőtt valaki lokálsovinizmussal vádolna, hozzá kell tennem, a motiváció a szülőföld szeretete volt, nem feledve a kitekintést a környező településekre és az országra. Szem előtt tartottam a couleur locale és a genius loci szimbiózisát, a művészi ábrázolás sajátosan helyi jellegét, kisugárzását; midőn feldolgozásomban választ kerestem a vásárhelyi iskola hagyománytisztelő, és a vidék életérzését hűen kifejező tartalmára és formájára. Közel egy évszázad művészmúltját kutattam, a tájban élő ember szépség utáni vágyát ismerhettem meg a kútfők tanulmányozásakor. Hosszabb és tiszavirág-életű amatőr képzőművészeti kurzusok egyaránt figyelemre méltónak bizonyultak számomra. Mártély, ez az aprócska, Árpád-kori eredetű község beépült az ország kulturális örökségébe. A hőskorban katonai sátorlapok alatt rendezték be a műtermet is, később már gólyalábakon négyszemélyes faházak álltak, legutóbb korszerű infrastruktúra épült ki a holt-Tisza-parti Mártélyon. A növendékek nem csak az átalakuló életforma, hanem az egykori halászfalura utaló emlékeket igyekeztek felvinni vásznukra néprajzi hitelességgel. Jócskán akadt a nyári képzőművészeti tábor résztvevői közül, akik a művészi hivatást választották. Többen nyaranként vissza-visszatértek Már- télyra, s kiállításokon mutatkoztak be a nagyközönségnek. Az egykori diákművészek közül egyesek már diplomásként közreműködtek a szabadiskola növendékeinek fejlesztésében (Szabó Tamás, Neuberger Róbert). Valamennyiükben a mártélyi „speciálkollégium” híven Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula szelleméhez, felejthetetlen nyomot hagyott. Serháztéri műterem A neves művészettörténész és képzőművész, Lyka Károly (1869-1965) 1905-ben ellátogatott többek között Tornyai János rembrandti félhomályú Serház téri műhelyébe, „amely ritkította párját”. Majd így folytatta: Egykori sörház nagy terme csupaszon, kopottan, levitézlett állapotban, a magas mennyezetről csimbókokban lógott le a poros pókháló...” Tornyai János nem sokat tartózkodott a nagy hombárban, szívesebben festett a szabadban, Mártélyon, a Holt-Tisza-part körül, „...a 131
