A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Zeman Ferenc: Takács Ferenc iparügyi miniszter, a Magyar Népköztársaság 474 D. 737 számú foglya
Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, ezek azonban általában vagy egyszerűen válasz nélkül maradtak, vagy kompetencia hiányára hivatkozva érdemi megoldást nem kínáltak.18 Takács Ferenc feleségének írott leveleiben igyekezett bizakodónak látszani, 1954-ben betegségére való tekintettel perújrafelvételt akart kérni, amit neje is folyamatosan próbált elérni, sikertelenül. Ebben az évben megszületett unokájuk, Judit. A róla és a családról beküldött fényképek elviselhetőbbé tették Takács szenvedéseit, a bezártságot és a zárkaéletet ugyanis nehezen viselte, hiszen mindig tevékeny ember volt. 1954-től sokat betegeskedett, ennek ellenére folyamatosan dolgozott, többek között eredeti szakmáját művelve, kőművesmunkát végzett. "Gyakran feküdt egy-két nap orvosi rendeletre, de idegei nem bírták a zárka-életet, s újra jelentkezett munkára. Betegen is dolgozott." — írta róla szóló visszaemlékezésében rabtársa, Takács József.19 Végül súlyos bántalmazások és nélkülözések után 1955. november 23-án az Elnöki Tanács, az ítélet egyéb rendelkezései érvényben hagyása mellett börtönbüntetése hátra lévő részét kegyelemből elengedte, így öt év, öt hónap és öt nap után november 26-án kiléphetett a börtön kapuján, ekkor azonban már nagyon beteg volt. Rabsága alatt visszatalált Istenhez, tervezte, hogy - bár korábban gúnyolta ezért - feleségével együtt fog templomba járni. Szabadulása után azonban néhány hét múlva, december 19-én a hódmezővásárhelyi kórházba került, ahonnan csak 1956. február 18-án térhetett haza. Ebben az évben több vádlott-társa is kiszabadult az Elnöki Tanács egyéni kegyelmével.20 A Belügyminisztérium Vizsgálati Főosztálya 1956 tavaszán kezdte meg a Kálmán József és társai per felülvizsgálatát. Ezek az eljárások egyébként főként a koncepciós perekben elítélt MDP tagok, illetve az időközben szabadlábra helyezett szociáldemokrata politikusok tekintetében már 1954-től folytak.21 A Vizsgálati Főosztály Takács Ferencet is beidézte, aki Józsa Károly államvédelmi főhadnagy által vezetett április 9-i és 13-i kihallgatásán is tagadta a korábban ráterhelt bűncselekmények elkövetését és kinyilvánította, hogy az 1950-ben felvett vallomását tartalmazó jegyzőkönyvek nem feleltek meg a valóságnak. Ezeket önkényesen és vallomásától függetlenül készítették és tiltakozása ellenére végül fizikai bántalmazás és fenyegetés hatására íratták alá vele. A tárgyaláson ugyanakkor azért tartotta fenn a beismerő vallomását, mert előadója megfenyegette, hogy amennyiben visszavonja azt, ügyét elkülönítik, halálra ítélik és ki végzik. 18 MNL CSML HL TF XIV. 23. 12. d. Legfőbb ügyészség 0632/1953. Válasz Takács Ferencné kérelmére. 19 MNL CSML HL TF XIV. 23. 12. d. Takács József visszaemlékezése 20 MNL CSML HL TF XIV. 23. 12. d. POZSGAI Gyula: Emlékezés Takács Ferencre. 1. és Takács Ferenc börtönből írott levelei, valamint Takács Ferencné levelei férje szabadon bocsátása érdekében, illetve Takács Ferenc 079/50/11.026/50/ számú kegyelmi ügye és a Hódmezővásárhelyi Városi Kórház zárójelentése. 21 VARSÁNYI: A szociáldemokraták az igazságszolgáltatás útvesztőiben, 3. 118
