A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)
megszavazás előtt álló javaslatot nem fogadja el, mert erkölcstelennek tartja azt a cukorgyári munkások elkeserítő helyzete miatt. Ebben az egyezményben Dánia és Ausztria sem, pedig ott nagyobb a cukorfejadag, mint hazánkban. Az alacsony hazai cukorfejadagot Boros Margit, Kerék Mihály és Szabados Mihály kutatási eredményeire, valamint a Magyar Statisztikai Szemle adataira hivatkozva szemléltette. A magántulajdonban lévő kilenc magyar cukorgyárat állami tulajdonba kellene helyezni, valamint intézkedéseket kell tenni a magyar lakosság fogyasztóképesebbé tétele érdekében. 1937-ben biztosra mondható, hogy Takács Ferenc volt a vezéralakja a központi vezetést élesen kritizáló, az attól eltérő utat kereső vidéki szocdem funkcionáriusoknak. Szövetségesének tekinthető az időközben Debrecenbe helyezett Erdei István mellett Kiss Roland, Tolnai József, vagy éppen Reisinger Ferenc. A bírálatra megvolt minden okuk, mert a fővárosi vezetők, ahelyett, hogy támogatták volna Takácsot és elvtársait az őrizetbe vett vidéki párttagok érdekében tett intézkedései során, legtöbbször csak megrótták őket a hivatalos politikai irányvonaltól való eltérés, illetve a párttagdíjak elmaradása miatt. Takács talán emiatt is szorgalmazta a szorosabb kapcsolatfelvételt a szintén ellenzéki, Eckhardt Tibor74 vezette Független Kisgazdapárttal, melynek egyik képviselője ekkortájt Dinnyés Lajos későbbi miniszterelnök. 1938 őszén Takács megbízást kapott Mónus Illéstől, hogy a következő évi pártkongresszusra dolgozzon ki és terjesszen elő egy reformjavaslatot. Munkájában többek között Bresztovszky Ede (1889-1963), a Népszava szerkesztője, valamint Erdei István is segítette. A beadvány elkészítésénél Peyer Károllyal is egyeztetett, aki javasolta, hogy az Internacionáléból való kilépésről szóló részt hagyja ki. Javaslatai között szerepelt a régi pártvezetőség lemondása és helyette egy öttagú ideiglenes vezetőség vinné az ügyeket, melyben két-két régi vezető és képviselő, valamint egy szakszervezeti vezető is részt venne. Második pontban javasolta, hogy el kell hagyni a párt nevéből a „Magyarországi” címet, és „kifejezésre kell juttatni, hogy mi magyarok vagyunk.” A párt címében azt is ki kell fejezni, hogy a parasztsággal közösséget vállalnak. Javaslatai az új pártnévre: Magyar Munkások és Parasztok Szocialista Pártja vagy Magyar Munkás és Parasztpárt. Harmadik pontként - talán ez váltotta ki a legnagyobb vitát - felvetette: „Hűséget fogadunk Magyarország kormányzójának, a magyar függetlenség és a magyar alkotmány legfőbb őrének.” Ugyanakkor, mintegy megnyugtatásul leszögezte, hogy továbbra is ragaszkodik a párt az általános és titkos választójogon alapuló, demokratikus népképviseleti rendszerhez. Takács emlékiratának ötödik pontja utópisztikus célokat fogalmaz meg: a jogos területi igényeknek minden irányban történő kielégítése után békés együttműködést 74 Eckhardt Tibor, pozsonyi (1888-1972) makói születésű ügyvéd, politikus. 1919-ben kapcsolódott be a politikába a szegedi ellenforradalmi kormány sajtófőnökeként. Az 1920-as évek végéig Gömbös Gyula párthíve, 1931 -tői az ellenzéki Független Kisgazdapárt parlamenti frakcióvezetője (pártvezére). 1940-ben az USA-ba távozott, ahol aktívan részt vett a magyar emigráció politikai életében. 109
