A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)
el városrendezési törvényeket. A magyar törvényhozás ezen a téren is jócskán elmaradt. Takács személyes tapasztalatai alapján kijelentette, hogy Dánia városain meglátszanak a törvény pozitív hatásai, nincsenek olyan égbekiáltó ellentétek a városok egyes részei között, mint Magyarországon. Szeged és Debrecen városképét rontják a kormányzat által engedélyezett nyomortelepek, a községrendezések viszont ötletszerűek és átgondolatlanok. A törvényjavaslat Takács szerint hézagpótló, ám elkésett.58 1937. február 17-én a lisztforgalmi adó eltörléséről és a malomellenőrök hivatali visszaéléseiről interpellált a pénzügyminiszterhez. Kérte a minisztert, hogy szüntesse meg a malomellenőrök zaklatásait, melyet a pékek és a kisebb malomtulajdonosok szenvednek el.59 Március 9-én a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló 1926. évi XVIII. te. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában sérelmezte, hogy nagy a kormánypárti politikusok és a nagybirtokosok befolyása a kamarákban. Ez a javaslat az uradalmakat is beléptetné gazdatisztjeik révén. Reformra nem a nagy- birtokosok, hanem a kisbirtokosok érdekében lenne szükség, akik a kamarákban a mezőgazdasági munkásság mellett egy-egy új kategóriát alkotnának. Fontos, hogy a tárgyalt javaslattal szemben a kamara számára nagyobb hatáskört kell adni, mert javaslatai nem találnak meghallgatásra. Jelenleg 378 béresnek vagy 80 kisbirtokosnak lenne annyi joga, mint egy nagybirtokosnak. A mezőgazdasági munkásság csak a mezőgazdasági kamarákon és a törvényhatóságok mezőgazdasági bizottságain keresztül hallathatták szavukat. Vásárhelyen negatív irányba mentek a dolgok, amikor Kováts Jenőt (Kun Béla képviselő sógorát) kibuktatta a főispán a mezőgazdasági bizottságból. Takács ezután feltette a kérdést: Mi szükség van a nagybirtokosok kategóriájára a kamarán belül, amikor Debrecenben 10, Vásárhelyen 4, szegeden 1, Kecskeméten 9, és több városban 1 vagy 2, 500 holdnál nagyobb birtokos - országszerte 1624 fő - él. A munkabérre kötött szerződések alapján a munkavállalók kiszolgáltatottsága nagy az uradalom felé, gyakorlatilag rabszolgaságban tartják őket. Helyzetüket a gyémántbányák rabszolgáihoz hasonlította, akiket gazdáik babbal tápláltak, azért, hogy kondíciójukat el ne veszítsék. Végül egyes családfők (Mitykó János, Tóth Mátyás) példáján érzékeltette az uradalmi cselédség kilátástalan helyzetét. Takács felszólalását Törley Bálint MEP-képviselő bírálta. Szerinte képviselő- társa keveset foglalkozott magával a javaslattal és önkényes a kiállása a közép- és nagybirtokosokkal szemben.60 Július 24-én a kereskedelem- és közlekedési tárca 1937/38. évi költségvetésének vitájánál a magyar vasutak állapotáról beszélt. A Békéscsaba—Szeged közötti állomások, benne Hódmezővásárhely is, rendkívül elhanyagoltak. A járműpark egy része idejétmúlt, megérett a cserére. A hódmezővásárhelyi állomás „nem méltó 58 Képviselőházi napló, 1935-1939. XI. köt. 204-206. 59 Képviselőházi napló, 1935-1939. XI. köt. 380-381. 60 Képviselőházi napló, 1935-1939. XII. köt. 105-111. 103
