A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)

el városrendezési törvényeket. A magyar törvényhozás ezen a téren is jócskán el­maradt. Takács személyes tapasztalatai alapján kijelentette, hogy Dánia városain meglátszanak a törvény pozitív hatásai, nincsenek olyan égbekiáltó ellentétek a városok egyes részei között, mint Magyarországon. Szeged és Debrecen városképét rontják a kormányzat által engedélyezett nyomortelepek, a községrendezések vi­szont ötletszerűek és átgondolatlanok. A törvényjavaslat Takács szerint hézagpótló, ám elkésett.58 1937. február 17-én a lisztforgalmi adó eltörléséről és a malomellenőrök hiva­tali visszaéléseiről interpellált a pénzügyminiszterhez. Kérte a minisztert, hogy szüntesse meg a malomellenőrök zaklatásait, melyet a pékek és a kisebb malomtu­lajdonosok szenvednek el.59 Március 9-én a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló 1926. évi XVIII. te. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában sérelmezte, hogy nagy a kormánypárti politikusok és a nagybirtokosok befolyása a kamarákban. Ez a javaslat az uradalmakat is beléptetné gazdatisztjeik révén. Reformra nem a nagy- birtokosok, hanem a kisbirtokosok érdekében lenne szükség, akik a kamarákban a mezőgazdasági munkásság mellett egy-egy új kategóriát alkotnának. Fontos, hogy a tárgyalt javaslattal szemben a kamara számára nagyobb hatáskört kell adni, mert javaslatai nem találnak meghallgatásra. Jelenleg 378 béresnek vagy 80 kisbirtokos­nak lenne annyi joga, mint egy nagybirtokosnak. A mezőgazdasági munkásság csak a mezőgazdasági kamarákon és a törvényhatóságok mezőgazdasági bizottsá­gain keresztül hallathatták szavukat. Vásárhelyen negatív irányba mentek a dolgok, amikor Kováts Jenőt (Kun Béla képviselő sógorát) kibuktatta a főispán a mezőgaz­dasági bizottságból. Takács ezután feltette a kérdést: Mi szükség van a nagybirto­kosok kategóriájára a kamarán belül, amikor Debrecenben 10, Vásárhelyen 4, sze­geden 1, Kecskeméten 9, és több városban 1 vagy 2, 500 holdnál nagyobb birtokos - országszerte 1624 fő - él. A munkabérre kötött szerződések alapján a munkavál­lalók kiszolgáltatottsága nagy az uradalom felé, gyakorlatilag rabszolgaságban tartják őket. Helyzetüket a gyémántbányák rabszolgáihoz hasonlította, akiket gaz­dáik babbal tápláltak, azért, hogy kondíciójukat el ne veszítsék. Végül egyes csa­ládfők (Mitykó János, Tóth Mátyás) példáján érzékeltette az uradalmi cselédség kilátástalan helyzetét. Takács felszólalását Törley Bálint MEP-képviselő bírálta. Szerinte képviselő- társa keveset foglalkozott magával a javaslattal és önkényes a kiállása a közép- és nagybirtokosokkal szemben.60 Július 24-én a kereskedelem- és közlekedési tárca 1937/38. évi költségvetés­ének vitájánál a magyar vasutak állapotáról beszélt. A Békéscsaba—Szeged közötti állomások, benne Hódmezővásárhely is, rendkívül elhanyagoltak. A járműpark egy része idejétmúlt, megérett a cserére. A hódmezővásárhelyi állomás „nem méltó 58 Képviselőházi napló, 1935-1939. XI. köt. 204-206. 59 Képviselőházi napló, 1935-1939. XI. köt. 380-381. 60 Képviselőházi napló, 1935-1939. XII. köt. 105-111. 103

Next

/
Thumbnails
Contents