A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Kovács Kálmán Árpád: A szabadság és üdvbizonyosság toposzai Baltazár Dezső 1921. november 6-i hódmezővásárhelyi beszédeiben

valamint az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapjának, a Református Szemlének I—III. évfolyama (1908-1910). Érdekes tény, hogy a szintén protestáns zászlóshajónak számító Protestáns Szemle nem lelhető fel.

Tudjuk, hogy Baltazár Dezső Erdős-tanítvány volt. Ez utóbbi „[...] a teológiai orthodoxia Debrecenben egyébként is hosszú ideig erősen érvényesülő, külföldön is elismert képviselője”-ként „újszövetségi tanulmányaiban óvatos tartózkodással kezelte a bibliakritikát, s a hagyományokhoz a lehetőségig ragaszkodott.”55 Erdős József 1889-ben a Debreceni Protestáns Lapban majd az egész éven végighúzódó (február 16-tól november 30-ig), folytatásokban közölt nagy tanulmányt jelentetett meg. „A vallásbölcsészet főbb problémái és a Biblia” címen. A bizonyosság kérdésében a fiatal teológiai tanár megkülönböztette a kanti morális,56 a schleiermacheri érzeti,57 a pozitivizmus determinista alapokon nyugvó matematikai58 59 és az apostoli vagy bibliai bizonyosságot.56 Bennünket most a református egyházi körökben vetélkedő liberális és ortodox bizonyosságfelfogás érdekel részletesebben.

Erdős József szerint a schleiermacheri vallástudat a szubjektív idealizmus és a Schelling-féle azonosság-bölcselet olyan áthidalási kísérlete, mely az Istenhez való személyes és közvetlen vonzódás és odaadás mozzanatát hangsúlyozza, ahol a vallásosság pusztán érzelemnek (azaz közvetlen öntudatosságnak) a meghatározottsága, és ahol Jézus kereszthalála csak egy istentudat kiemelkedő példaképe, de nem helyettes elégtétel. A bizonyosság itt a hit- vagy üdvérzetnek szubjektív bizonyítottságát jelenti, amely azonban soha nincs egyedül, mert az istenivel való függés és az individuum szabadsága kettős érzetében nyilvánul meg, hatásában pedig közösségteremtő erejű.60

Az apostoli vagy bibliai bizonyosság vallói szerint a kijelentést éppen az ember bűnössége, romlott értelme tette feltétlenül szükségessé, mivel az ember

55 Adatok és idézet: Csohány János: Simái Erdős József. Egyháztörténeti Szemle 12. (2011: 3. sz.) 68; 72.

56 „Az erkölcsi tudat tartalma vagyis a kötelesség benső bizonyosság tárgya, miből a gyakorlati ész azon postulatuma vonható le, hogy az erénnyel szoros összeköttetésben van a legfőbb jó fogalma, aminek megvalósulása szükségképpen feltételezi az istenség létezését. így a vallás nem egyéb mint mindennémű kötelességeinknek vagyis az isteni parancsolatoknak megismerése.” Debreczeni Protestáns Lap 9. (1889) 137.

57 Debreczeni Protestáns Lap 9. (1889) 56.; 79; 118.; 416. Más néven teológiai liberalizmus vagy liberális teológia felfogása.

58 „Csupán az összes természeti törvényeket és az egyes jelenségek okainak s ezek okozatainak kölcsönös viszonyát kellene (!) [Erdős József kiemelése - KKA], és tüstént mathematikai bizonyossággal ki tudnók számítani, megállapítani nemcsak a világkorszakok fejlődését, hanem még a késő unokák és ivadékok bármelyikének egész életét, sorsát, sőt gondolatait is már most előre láthatnék.” Debreczeni Protestáns Lap 9. (1889) 292.

59 Debreczeni Protestáns Lap 9. (1889) 118; 137.; 434. Erdős József az általa kezdeményezett debreceni új ortodoxia irányzatának gondolatait nevezi így.

60 „Schleiermacher az erkölcsi gonoszt, a bűnt a köztudat megnyilvánulásának tekinti.” [...] „A bibliában felmutatott Krisztusnak élő példányképe [értsd példaképe] csakis a vallási köztudat útján állott elő s ez úton plántáltatik tovább.” Debreczeni Protestáns Lap 9. (1889) 416.

97