A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Kovács Kálmán Árpád: A szabadság és üdvbizonyosság toposzai Baltazár Dezső 1921. november 6-i hódmezővásárhelyi beszédeiben

folytán egyházi vagy politikai vonalon mégiscsak Isten választottainak bizonyultak. A Krisztusba öltözés (fátyolborítás) és nem emberi békesség (kiengesztelődés) révén a program komoly utalással bír a Filippi levél 3,14-re.48 49 A jövő teendőire való kézfogás ugyanakkor csak a püspök keresztyén meggyőződése szerinti közjólétet szolgálókra vonatkozik. így érthető, hogy néhány hónappal később egyik beszédében a numerus clausust a versenyt nem bíró erők degeneráltságának szegénységi bizonyítványaként definiálta, amiért is az Ébredő Magyarok Egyesülete debreceni szervezete internálását is kezdeményezte.44

A Hódmezővásárhelyen 1921. november 6-án elhangzott két Baltazár-beszéd sajtóbeli és jegyzőkönyvi megörökítése teológiai-szellemtörténeti vonatkozásban egymást kiválóan kiegészíti és magyarázza. Ezek alapján megállapítható, Baltazár Dezső ótemplomi igehirdetésének alapjául a 115. zsoltárt választotta, melynek középpontjában az önmagát megdicsőítő Úr áll, aki saját nevéért (és nem az ő érdeméért) megsegíti népét. Izráel így hagyatkozhat Istenére, akit már előre bizalommal dicsőíthet. A püspök prédikációjában beszélt az örök (kiválasztó) isteni szeretetről, melynek célja a csapásokban is választottak megtisztítása, megszentelése és megáldása. A bálványimádással (bűnnel) a bűnbocsánatban megtisztított szív tiszta oltárát állította szembe.50 Az örök (kiválasztó) isteni szeretet, istenfélelemre, bűnbánó és hálaadó imádságra, erkölcsi megjobbulásra, valamint keresztyéni munkára indítja a híveket, amelyet viszont megáld az Úr a maga „jótetszé- séből”. így valósul meg az áldás mint a kegyelmes Isten önmaga munkálkodását megjutalmazó tette.51 Az imádságban, munkában, családi életben tökéletességre törekvő dolgozó embert pedig az isteni mellett a társadalmi életben is meg kell becsülni. A „Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat”; az „Aldottai vagytok ti az Úrnak, [...] [aki] a földet az ember fiainak adta”; a „Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe” a vesztett világháborút, az azt követő zavaros időket, nyomorúságot és a spanyolnátha-járványt túlélő hallgatók megkönnyebbült sóhajaiként is értelmezhetőek, és további konszolidációs vágyukat is tükrözik. A bálványoknak a személyes, felekezeti és nemzeti bűnökkel való azonosítása, a tőlük való megtisztulásnak pedig bűnbocsánatként való értelmezése a hallgatók számára annál is inkább meglepő volt, mivel a „semmikről”, „hiábavalóságról” szóló sorokat a kor református közvéleménye általában a „pápás”, a „pápista” vallásossággal szemben értelmezte. így a hírlapíró számára különösen feltűnő volt az üzenet, hogy a püspök nem ezt, hanem a felekezeti békét

48 „De egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.”

49 Szász Lajos: „Egy sírja szélére taszított boldogtalan ország gyászba öltözött követe". Baltazár Dezső püspök amerikai útjai (1922, 1924/25). In: Taníts minket úgy számlálni napjainkat ...”. Tanulmányok a 70 éves Kosa László tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2012. 469.

50 Vö. Kálvin jelmondatát: „Cor meum mactatum Domine in sacrificium offere - Szívemet egészen égő áldozatként ajánlom az Úrnak.”

51 Lásd Heidelbergi káté 63. kérdés-felelete.

95