A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Makó Imre: A mozi hódmezővásárhelyi történetéből

A súlyosbodó gazdasági helyzet nyomán szükségessé váló korlátozások is sújtották a mozikat. 1917. február 20-án a tüzelőanyaggal való takarékoskodás érdekében a kormány bizonytalan időre bezáratta a színházakat, mozikat és mulatóhelyeket. A tilalmat rövidesen, még március 8-án feloldották, de visszamaradt a záróra-szabályozás.

Még súlyosabban érintette a szakmát, de elsősorban a közönséget, az ellenséges országok filmjeinek letiltása. A már hanyatló dán, a feltörekvő német és a fejlődő magyar (1918-ban már 109 hazai játékfilm készült!) filmgyártás termékei inkább csak mennyiségileg ellensúlyozhatták a francia, olasz és - a szakirodalomban itt szintén megemlített - amerikai filmeket, bár a nemzetközi kereskedelem rejtett csatornáin több tiltott mü is a magyar mozik műsorára került. 1918 elején - az „intemacioná- lis piac” mozgófényképeként - Vásárhelyen is bemutatták az olasz és az egyetemes filmművészet máig számon tartott, monumentális alkotását, a történelmi tárgyú, a második pun háború idején játszódó Cabiria-1 (1914). Október végén „az olasz filmművészet és filmtechnika szenzációsan nagystílű alkotásaiként hirdette a Fekete Sas mozi A földalatti szindikátus című kalandoijátékot.54 A mozi az Egyesült Államok 1917. áprilisi hadba lépését követően is gyakran hirdetett amerikai filmet. A román megszállás átmenetileg elvágta Vásárhelyt a fővárostól; 1920 legelejéről ismert, hogy Nagyváradról került el film hozzánk.55

Vásárhelyen a vizsgált évtized folyamán az 1915-ös esztendőben vetítették le a legtöbb filmet, amikor még két mozi működött a városban. Ebben közrejátszott az is, hogy a műsoridőt nem ritkán rövidebb (2-3 felvonásos) játékfilmek töltötték ki. Az évben összesen 12 magyar film került a közönség elé, ebből 8 (köztük 3 Janovics Jenő rendezésében, a Kolozsvári Nemzeti Színház művészeivel) Janovics Pál Fekete Sasban működő mozija révén. Ez 5 moziszkeccset is műsorára tűzött, fővárosi társulatok színészeivel. Az egyedül maradt Uránia 1916 folyamán fő műsorszámként (ami egyazon előadáson gyakorta a már említett „két sláger”) összesen 107, 1917-ben - az év végétől már új helyén, a Sasban - 109, 1918-ban pedig 161 filmet vetített, ebből 9 (8,4%), 24 (22%), majd 38 (23,6%) volt hazai alkotás.56

A mozi városiasítása

A monopolkapitalista átmenet során a filmszakmában is kialakultak a világot áthálózó mamutvállalatok, mint az európai piacot hosszú éveken át uraló, kakas védjegyű francia Pathé, a szintén francia Gaumont, vagy jegesmedve védjeggyel a dán Nordisk cég. Tekintélyének és jövedelmezőségének növekedése az állami és a városi szektor érdeklődését is felkeltette a vásári mutatványokkal való rokonsága által kompromittált, s ezért korábban mellőzött moziszakma iránt.

MHMV, 1918. jan. 16.; VRÚ, 1918. okt. 31.

55VRÚ, 1917. máj. 19.;HMV, 1918. jan. 16., 1920. jan. 3.

56 A VRÚ 1915-1918. évi számaiban leközölt moziműsorok alapján.

78